Home Blog Page 16

Esélyteremtő lovagok

0

A Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend mottója a hit védelme és a rászorulók szolgálata. Míg a jellegzetes nyolcágú fehér csillagos rend hitvédelmi tevékenysége a középkorban megkérdőjelezhetetlen volt, addig ma a szegények, elesettek támogatása társadalmi, nemzetközi szinten kiemelkedő. A Magyarországon civil szervezeti formában működő lovagrend központja a Fortuna utcában, a budai Várban található, amely egyben diplomáciai terület is, hiszen az épületben működik a rendi nagykövetség is. Az őszi tisztújítás során megválasztott elnököt, Szabadhegÿ Kristófot kérdeztük a rend tevékenységéről.

A történelemkönyvekből tudjuk, hogy a lovagrend régen karddal védte a keresztény hitet, de ma hogyan?

A rend ispotályosi, kórházi feladatokat végzett Jeruzsálemben, és a történelem úgy hozta, hogy katonai feladatokat is el kellett látnia. Jeruzsálem elestével először Ciprusra, aztán Rodoszra költözött, itt kétszáz évig tartózkodott. Ez egy nagyon fontos időszak volt, mert itt alakult ki az a szuverenitás, ami alapján elismerték a rend nagymesterét. Érdekes módon a rend sorsát  ugyanaz  a török uralkodó, Nagy Szulejmán változtatta meg, aki a magyarokét is Mohácsnál. A  császár sokáig támadta a rodoszi lovagokat, akiknek végül  menniük kellett vagyonuk megtartása mellett. Így kötöttek ki Máltán, ahonnan azután századokon át védelmezték a keresztény hitet az egész mediterrán térségben. Napóleon korában azután el kellett hagyniuk ezt a szigetet is, végül a rend Rómába tette át székhelyét, ahol ma is létezik a központ. Ma a hit védelme természetesen egészen másképp értelmezhető, mint a történelem során.

Hogy viszonyul egymáshoz a rend és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat?

A legjobban ezt úgy lehet megfogalmazni, hogy a szeretetszolgálat olyan a rendnek, mint a Karitász a katolikus egyháznak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete. Egy olyan intézmény, amelyen keresztül a küldetésünket meg tudjuk valósítani. Országonként más-más modellek alakultak ki, a magyar a némethez hasonlít, mert nemcsak önkéntes, hanem intézményi, állami feladatokat is ellát, és ezért normatív támogatást kap. A szövetség mindenkori elnöke a szolgálat elnökségének tagja, és a szolgálat elnökének mindig rendtagnak kell lennie.

Mennyiben ritka együttállás az, hogy a rend és a szeretetszolgálat vezetője testvérpár? Hiszen bátyja, Péter a tavaly elhunyt Kozma Imre utódja…

Nem tudok más példáról, ez  sajátos és kivételes  együttállás. Úgy mondanám, hogy különleges felelősség és lehetőség is. Az érdekképviseletet és a mindennapi munkát ez nagy mértékben megkönnyíti, hiszen gyerekkorunk óta ismerjük egymást, ismerjük egymás gondolkodását. A lehető legnagyobb bizalom van közöttünk, de elismerem, hogy mindez a külvilág számára furcsa lehet.

Magyarországon a rend civil szervezeti formában működik, miközben a Fortuna utcai rendház egyben nagykövetség is.

Három szervezetben  vagyunk jelen, melyek önállóan működnek, de mindannyian a Máltaiak nagy családjához tartoznak. Az egyik a nagykövetség, amely a lovagrend és a magyar állam közötti hivatalos kapcsolatot tartja. A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége a magyarországi rendtagokat fogja össze, ez a szervezet a máltai lovagrendi, az úgynevezett melitensi jognak és a magyar jogrendnek egyformán alanya. Vagyis a rendi alkotmánynak és a magyar jognak egyformán megfelel a működésünk. Ebből persze adódhat konfliktus, de ekkor mindig az adott ország jogrendje a meghatározó. A harmadik pedig a szeretetszolgálat. A római központ csodálattal nézi, hogy Magyarország legnagyobb karitatív szervezeteként milyen sokféle feladatot látunk el. Ha a hazai cégekhez viszonyítjuk, az alkalmazotti létszám alapján a szeretetszolgálat a 6800 fős munkavállalói és változó önkéntesi létszámmal biztosan az első húsz-huszonöt között lenne.

És a rendnek hány tagja van, illetve hány országban van jelen?

Magyarországon százhatvan tagunk van, és 130 országban vagyunk jelen.

Hogyan fejtik ki nemzetközi diplomáciai tevékenységüket?

Független szervezetként tudunk jelen lenni például Gázában, Libanonban, a Szentföldön. Helyi szervezeteink, illetve diplomáciai státusunk abban segít, hogy minden fél megbízik bennünk, és a legmagasabb szinten tudunk tárgyalni az adott ország vezetésével. És ez nemcsak a római központra igaz, hanem a magyarországi szervezeteinkre is, a  magyar kormány Hungary Helps programja nagyon sokszor a máltaiakkal együttműködve dolgozik a célországokban.

Szabadhegy Péter, a Magyar Máltai Lovagrend elnöke. Fotó: Rényei Erna

Hogyan biztosítják a működéshez szükséges feltételeket?

A szeretetszolgálat napi átlagban 17 ezer rászoruló emberről gondoskodik, ehhez állami normatívát kap a szociális, egészségügyi és oktatási intézményei után, pályázatokon indul és adományokat gyűjt. A rend nem versenyez a szeretetszolgálattal, tehát ha támogatóktól forrásokat szerzünk, azokat a szolgálatnak juttatjuk. Viszont két olyan jótékonysági eseményünk van évente, amit mi szervezünk, az egyik a lourdes-i zarándoklat, ahova több mozgássérült embert viszünk. A másik pedig egy általában külföldön tartott mozgássérült ifjúsági tábor, ahol több rendtagunk részt vesz.

A tavaly elhunyt Kozma Imre atya nemcsak a szeretetszolgálat elnöke, hanem máltai lovagrendi tag is volt. Tevékenysége a rendszerváltás óta ismert volt a legszélesebb társadalomban. Milyen örökséget hagyott önre?

Személye nagy mértékben meghatározta a magyarországi máltai jelenlétet. Egy karizmatikus személyiség volt, a szeretetszolgálat élén több mint harmincöt évig állt.

Akkor ismerték meg a nevét legtöbben, amikor az NDK-ból érkezett menekülteknek menedéket adott Zugligetben. Ez egy történelmi pillanat volt, de mi is átélünk ilyen történelmi pillanatokat, méghozzá az orosz-ukrán háborút, és láttuk a határon át érkező ukrán menekülteket. Milyen szerepet vállal az ellátásban a rend?

A magyarországi máltai szervezetek ebben meghatározó szerepet vállaltak, az első évben több mint 110 ezer menekültet láttak el, és azóta is több száz Magyarországon letelepedő család beilleszkedését segítették. A közvélemény jellemzően csak arról értesül, hogy hányan jönnek, de arról nincs szó, hányan mennek vissza. Mi egyfajta ingázást tapasztalunk. A menekültek nagy tömege a válság első egy-másfél évében elhagyta az országot,  a határon jelenleg nincs feladatunk. Van azonban még jónéhány ukrán család, akinek az itteni beilleszkedését szerveztük, szervezzük, de ők is már munkát tudnak vállalni, a gyerekeik iskolába járnak. A célunk az, hogy saját lábra álljanak. A szerepünk azonban még nem ért véget, ukrán oldalon továbbra is segítjük a lakosságot. Ukrajnában az ortodoxia miatt nincs máltai rend, de szeretetszolgálat igen. A nemzetközi segélyeket nemcsak Kárpátaljára, hanem belső Ukrajnába is eljuttatjuk. Schumiczky András rendtagunk például az év egy részét kint tölti és szervezi a segélyezést.

A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének székháza és a lovagrend nagykövetsége a Fortuna utcában. Fotó: Kuthi Áron

A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének székháza és a lovagrend nagykövetsége a Fortuna utcában. Fotó: Kuthi Áron

Milyen tevékenységet fejtenek ki idehaza?

A szeretetszolgálat hét régióban dolgozik 350 intézményt tart fenn, ezen felül a leszakadó települések felzárkóztatásán dolgozik, jórészt Dél-Baranyában és észak-kelet Magyarországon. Ez a program az élet minden területén segíti a nehéz sorsú emberek boldogulását, de nem segélyeket oszt, hanem a nehezebb utat választva esélyeket teremt, hogy az érintettek maguk boldogulhassanak. Így például cél a közösségbe való integrálás, hogy az illető újra dolgozhasson és értékes tagja legyen a közösségnek. Mondhatnánk úgy is, hogy a  a reménytelenséget akarjuk felszámolni. A Felzárkózó települések program a  háromszáz leghátrányosabb hazai települést érinti, ezek főként többségében romák által lakott falvak. A szeretetszolgálat Jelenlét programjának a fókuszában a gyerekek és édesanyák állnak, hogy a felnövekvő generáció már ne a szülei sorsát örökölje, hanem egy másik életre kapjon esélyt.

Nemrég a MOMKultban fellépett a Máltai Szimfónia Országos Nagyzenekar, egy nagyrészt roma fiatalokból álló formáció. Mit kell tudni róluk?

A zenekar a felzárkóztatási program egyik elemeként működik, a Máltai Szimfónia program közösségben átélt sikerélményre épít, gyakorlati zeneoktatás, amely igazoltan javítja a gyerekek képességeit és ezáltal iskolai teljesítményüket is. Ezer gyermek vesz részt a programban, és közülük a legtehetségesebbeknél a zenei vagy zenetanári pálya is felmerül. Ők kerülnek be az említett zenekarba, és a budapesti tehetséggondozó programba. A reményünk az, hogy ezek a gyerekek egyszer visszatérnek azokba a közösségekbe, ahonnan érkeznek. A koncert bevétele pedig a diákok ösztöndíjának fedezését szolgálta.

Az interjú megjelent a Várnegyed 2025/16. számában. Fotók: Rényei Erna

 

 

 

 

 

A budavári Roxfort

0

Negyven év tanárként, harminchárom év iskolaigazgatóként. Idén augusztusban vonult nyugdíjba a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója, Porogi András. Interjúnk apropóját nagyrészt ez adta, meg persze az, hogy az intézmény az ország harmadik legjobb gimnáziuma lett. A leköszönt igazgató szerint a jó képességű tanulókat az eredmények érdekében mindenképpen intellektuális erőfeszítésre kell késztetni. A pedagógust arról is kérdeztük, miben áll a naprakész tudás, a jövőálló kompetenciák.

Emlékszik első munkanapjára?

Nem… első igazgatói munkanapom nagyon régen volt, harminchárom éve. Nem volt internet, nem volt mobiltelefon, a szülők csak vonalas telefonon tudtak elérni.

Sokszor hívták? Akkor is annyira aggódtak a gyerekekért, mint manapság?

Nyilván aggódtak, de kevésbé akartak beleszólni az iskola életébe. Talán azt lehetne mondani, hogy akkoriban kevesebb szülői fenntartás vagy kifogás volt nem a Toldy, hanem általában az iskola mint intézmény iránt. Persze a toldys szülők többsége ma is abszolút bizalommal van irántunk. De ha általánosságban nézzük, a szülők iskolához, oktatáshoz, pedagógusokhoz való viszonya idővel megváltozott, és bizonyos nevelési kérdésekből jogi kérdés válik, de ez világjelenség, kortünet.

A Toldyra sokszor aggatják, hogy elitiskola, és azt, hogy a budai elit járatja ide a gyerekeit. Ám mégiscsak a felvételi eljárásban dől el, kiből lesz toldys. Miért kapják ezt a jelzőt?

A Toldyban valóban Bel-Buda jelenik meg, a gyerekek szülei diplomások, ám az elit nem feltétlenül a tanulók társadalmi hátterére, sokkal inkább az iskolai teljesítményre vonatkozik.  Vagyis az elit azt jelenti, hogy a mérhető eredményességet tekintve az utóbbi tíz évben egy híján mindig az ország első tíz középiskolája között voltunk. Azok, akik innen tovább indulnak, a legjobb hazai és külföldi egyetemekre kerülnek. Kétségtelen tehát, hogy a gyerekek itt nagyon magas szintű tudásra tesznek szert. Az is igaz, hogy nagyon népszerű az iskola, magas a túljelentkezés, ezért a tehetségesebb gyerekeket tudjuk kiválasztani. Viszont azt is elmondhatom, hogy diákjaink túlnyomó többsége szeret is ide járni. Büszkeség, hogy ezt a vonzerőt a nagyon jó tanulmányi eredmények mellett sikerült megőrizni.

Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Fotó: Vágó Liza

A HVG 2026-ra vonatkozó országos középiskolai rangsora mennyire határozza meg a jelentkezők döntését?

Az iskola számára ez nemcsak azért fontos, mert tükröt tart elénk, hanem azért, mert az emberek ha tetszik, ha nem, ezt nézik.

A hat osztályos gimnáziumok sokszor kapják a kritikát, hogy lehalásszák a jobb képességűeket…

Ez a kritika igaz, de úgy vélem, hogy az iskolák érdekeinél fontosabbak a tanulók érdekei. Sokféle gyerek van, kinek ez jó, kinek meg az. Az a tapasztalat, hogy a tehetséges 7., 8. osztályos tanulók többségének a gimnáziumi képzés többet tud adni, mint az általános iskola felső tagozata. Azt gondolom, fontos, hogy a tehetséges gyerekeket erőfeszítésre késztessük, hogy minél jobbak legyenek  és erre a Toldyban kitűnő lehetőség van.

A felvételi már-már élet-halál kérdéssé válik a továbbtanulásban, a diák által 45 perc alatt leadott és pontozott teljesítménye igenis eldönti a sorsát. Hogy látja, lehet-e, kell-e ezen változtatni?

Nem 45 perc teljesítménye dönt. Felvételi eljárásunk során több szempontból is megvizsgáljuk a tanulókat; az írásbeli mellett számít az általános iskolai eredmény és a szóbeli meghallgatás is. Amennyiben a szabad iskolaválasztás jogáról beszélünk, nagyon nincs más választásunk. A másik megoldás az lenne, hogy mindenki a körzetes iskolába jár. De ha már létezik szabad iskolaválasztás, akkor van túljelentkezés is, és ebben a rendszerben ez a legigazságosabb eljárás. A teljesítményre való ösztönzés pozitív dolog a gyerekekre nézve, de való igaz, hogy ez mindenkire másképp hat. A szülőknek is mérlegelniük kell, hogy jó-e ez a gyermeküknek.

Ön a hazai közoktatás kutatójaként is dolgozott. Mi a meglátása, akkor tehát jó vagy rossz, hogy idehaza négy, hat és nyolc osztályos gimnázium is létezik?

A nyolc osztályos általános iskola felső tagozata átgondolást igényelne. Ennek kifejtése messzire vezetne, de nem véletlen, hogy a hat és nyolc osztályos gimnáziumok ennyire népszerűek. Természetes, hogy a szülők keresik a gyerekük számára legkedvezőbb helyeket.

Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Fotó: Vágó Liza

Gyorsan változik a munkaerőpiac, aki most kezdi a gimit, olyan munkát fog vállalni, ami ma még nem is létezik. Mit kell akkor tanítani?

A jövőre készítjük fel a gyerekeket, de egyikünk sem tudja, milyen lesz a jövő. Nem tudjuk, tíz év múlva pontosan milyen kompetenciákra lesz szükség. Adaptációs készség, rezíliencia régebben is kellett, ezek nem új szükségletek. Éppen ezért nekünk elsősorban az elődeinktől kapott, illetve az általunk megszerzett kultúra és tudás továbbadásában van felelősségünk. Ezek egyszerre kompetenciák és ismeretek, hiszen egyik nélkül sem beszélhetünk igazi tudásról.

És ebben jól áll a Toldy?

Azt mondanám, hogy igen, de mindehhez a családi háttér is szükséges.

A Toldy tanári gárdájában majdnem ismeretlen jelenség a fluktuáció, nagyrészt állandó a tanári gárda. Mennyiben előny vagy hátrány ez?

Az, hogy tanáraink jelentős része évtizedek óta toldys, jelzi, hogy ez egy alkotó közösség, ahol jól érzik magukat, eredményeik meg azt, hogy a munkájuk hatékony. Az új inspirációk persze fontosak, olyan értelemben is, hogy a tanárok egy része máshol – adott esetben egyetemen – is tanít, tudományos munkát végez.

Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Fotó: Vágó Liza

2022-ben sztrájkhullám söpört végig az országon, amelyhez a Toldy diákjai közül is csatlakoztak. A PDSZ magasabb pedagógusbérekért, a terhek csökkentéséért tüntetett. Mennyiben változott mára a helyzet?

Jelentős pedagógusbér-emelés ment végbe, és kapcsolódik hozzá egy garancia is, ami biztosítja a bérek emelkedését. Negyven évet töltöttem az oktatásban, egy-egy kiugró évet leszámítva a bérek reálértéke sosem volt olyan magas, mint most. Kollégáinknak ez biztonságot és perspektívát jelent. Ezt abban is lehet érzékelni, hogy megnőtt a pálya vonzereje.

Egy hatalmas beruházás keretében 2005-re készült el a Toldy új tornaterme. Hogy élte meg ezt a minden bizonnyal stresszes időszakot?

Kicsit beleőszültünk, mert nagyon kemény munka volt. Különösen azért, mert a legjobbat igyekeztünk létrehozni Takács Zoltán testnevelő tanár kollégámmal. Földes László Ybl-díjas építész pedig fantasztikus partnernek bizonyult, mert folyamatosan egyeztetett velünk, kérdezett, visszajelzett és velünk harcolt, hogy a kivitelezés során a tervekhez és az iskolához méltó nagyszerű épület szülessen. Olyan igényes környezet jött létre, amire a tanulóink is vigyáznak, ennek köszönhető, hogy a tornaterem, ahol orvosi rendelő és szaktantermek is helyet kaptak, még ma is úgy néz ki, mintha tegnap készült volna el.

Azóta mi szépült meg az iskolában?

A tetőszerkezetet, a világítást és a fűtésrendszert felújítottuk. Az épület gyönyörű, de mégiscsak 170 éves, emiatt egy teljes renoválás ráférne.

Hányszor mondják rá, hogy úgy néz ki, mint a Harry Potterből ismert Roxfort?

Sokszor. És ez vonzerő a gyerekeknek is: neogót, vöröstégla épület tornyocskákkal, és tele van mindenféle lénnyel, a lépcsőfordulók, az oszlopok díszeiben.

Mit kíván a jövő pedagógus generációnak?

Azt, hogy ugyanúgy leljék örömüket a munkában, mint én. A jövő történelemtanárainak meg azt, hogy mindig a tudásuk és szakmai lelkiismeretük alapján taníthassanak – úgy, ahogyan azt én is tehettem az utóbbi harminchat esztendőben.

 

Mi a Toldy küldetése?

Szeptembertől Molnár Péter kapott megbízást a Toldy Ferenc Gimnázium irányítására. A német-történelem szakos tanár 1992-től tanít az intézményben, 2001-től igazgatóhelyettesi feladatokat látott el Porogi András mellett. Dolgozott osztályfőnökként, munkaközösség-vezetőként, valamint 2007 óta mozgóképkultúra és médiaismeret tanárként is. Mint elmondta, nagy segítség úgy átvenni az új feladatkört, hogy 24 éven át helyettesi beosztásból láthatta át az iskola működését.

Molnár Péter, a Toldy Ferenc Gimnázium megbízott igazgatója. Fotó: Vágó Liza

A jövővel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az iskola igazgatójának a következőkben is a hagyományok megőrzésében és a folyamatos megújulásban kell gondolkodnia és megtalálnia közöttük a helyes arányokat, ami természetesen nem egyszerű: jól kell megítélni a változásokból adódó új feladatokat, okosan mérlegelni a különböző szempontokat és meghozni egy-egy helyes döntést.

Aktuális kihívásként említette a német nyelv első idegen nyelvként tanítását, mivel az általános iskolákban egyre kevesebben tanulják ezt a nyelvet. Arra is rámutatott, hogy szakmai szempontból sem feltétlenül szerencsés, hogy a gyerekek zöme először angolul kezd tanulni, mert ezt követően sokan indokolatlanul nehéznek találnak más nyelveket. „Ugyanakkor biztatónak látom azt az előző tanévben bevezetett változtatást, ami – a két német nyelvi csoport indításával – lehetővé teszi ennek a nyelvnek a választását a kezdők számára, és egyúttal biztosítja a valóban haladó szintű tanulóknak is a színvonalas nyelvoktatást.”

A Toldyban nincs tagozat, hiszen 12 évesen a legtöbb gyerek még nem bír határozott elképzeléssel a jövőjéről. Épp ezért alapvető céljuk, hogy mindenki alapos és széleskörű ismeretekre tegyen szert a legkülönbözőbb műveltségi területeken és csak később, már érettebben, mind az őket körülvevő világot, mind saját magukat jobban megismerve válasszák ki a diákok a maguknak megfelelő emelt szintű képzéseket a gimnázium utolsó két évfolyamán. Az iskolából a legkülönbözőbb – orvosi, mérnöki, közgazdasági, jogi, bölcsész vagy művészeti – pályákra kerülnek később az itt érettségizett diákok. „Igyekszünk megfelelni e sokfajta igénynek, miközben arra is törekszünk, hogy a tanórákon túl is sok mindent tudjunk nyújtani és élményekben, értékekben gazdag hat évre emlékezzen vissza az, aki egykor toldys diák volt.”

Az interjú megjelent a Várnegyed 2025/16. számában.
Fotók: Vágó Liza

 

Varázsos rendhagyás – Márai a karácsonyról és az újévről

0

Márai Sándor írásaiban gyakran jelentek meg ünnepekhez fűződő élmények és elmélkedések. Naplóiban, cikkeiben, esszéiben és prózai műveiben az év végi ünnepkör pillanatai – a karácsony, a szilveszter és az újév – különleges jelentőséggel bírtak. Egyfelől a gyermekkor nosztalgikus emlékei elevenedtek meg benne, másfelől szövegeiben az ünnepek metafizikai, filozófiai kérdéseiről elmélkedett sokat, hogy aztán eljusson odáig, hogy felvesse, mi is az élet értelme.

Az ünnep Márai számára nem csupán naptári évforduló, hanem maga az élet „rangja”, ami mélyebb tartalmat ad az embernek. Négy évszak című 1938-as kötetében a decemberről így vallott: „Ez a hónap az ünnep. Mintha mindig harangoznának, nagyon messze, a köd és a hó fátylai mögött.” Gyermekkorának élményei jöttek a felszínre, s úgy tekintett az év utolsó hónapjára, mint a várakozás meseszerű, szinte szent időszakára, amikor a világ is ünneplőbe öltözik.

Márai az ünnepre való felkészülés fontosságát is hangsúlyozta. A Füves könyvben erről így írt: „Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen (…) Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata (…) Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség.”

Márai Sándor és Fejes Teri színésznő, énekesnő egy budapesti könyvnapon (Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)
Márai Sándor és Fejes Teri színésznő, énekesnő egy budapesti könyvnapon (Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

A megfoghatatlan csodavárás

Márai számára a karácsony mélyen emberi és érzelmi élmény. Gyermekkoráról szólva így írt a Négy évszakban: „Mit is akartam? Gőzvasutat és jegylyukasztót, igazi színházat… bicikli, kirándulás a Tátrába, anyám zongorázása a sötét társalgóban, bécsi szelet, almásrétes és diadal minden ellenségem fölött.” Ezzel állította párhuzamba felnőtt énjét, amely valami mást szeretne. „Mégis, valamit várok még. Annyi karácsony múlt el, egészen sötétek, s aztán mások, csillogók, melegek és szagosak… s még mindig itt állok, a férfi kor delén… és még mindig várok valamire.” A karácsony titokzatos ígéretet hordoz az ember számára, de sosem válik teljesen kiszámíthatóvá, az ünnep így a remény és a titok szimbóluma Márai szemében.

Az élet legkülönösebb érzése, lemenni Betlehemben a föld alá, megállani a sziklapincében, mely fölé templomot építettek (…) Üveglapokkal jelölték meg a Szűz nyoszolyáját, József fekvőhelyét, s a jászolt (…) Az a megrendülés fontos, mely ebből a pincéből sugároz, ahol a Megváltó született (…) Hát igen, a pince. A sötét, a jászol, az állatok, a szegénység. S a félelem, a vajúdás, a legnagyobb titok – mindezt különösen érti és érzi az ember, Betlehemben (…) a kihűlt lakásokban, leégett házak között tömegek nem a stillenacht-ot, hanem ezt éneklik: „Erős várunk nekünk az Isten”, – ebben az órában különös, félelmes csend lesz úr a lelkek felett, egész Európában. Az ember él és nem lesz bölcsebb; megismeri az emberi aljasságot, mely végtelen, s az emberi nagyszerűséget, mely ugyancsak végtelen, s karácsony este, abban az órában, mikor üresek lesznek az utcák, minden ember, a legmagányosabb is érez valamit abból a titokzatos felelősségérzetből, melynek nincs neve. De ha kimondom ezt a szót: Betlehem, értem, maga is érti, minden ember érti – olvashatjuk 1939 karácsonyán megjelent Csöngetés előtt című írásában.

1943 karácsonya az amerikai nagykövetség Szabadság téri épületében (Forrás: Fortepan/Carl Lutz/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)
1943 karácsonya az amerikai nagykövetség Szabadság téri épületében (Forrás: Fortepan/Carl Lutz/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)

Újévkor az élet értelmét kereste

Márai a szilveszterrel, újévvel kapcsolatban is mély kérdéseket boncolgatott. A Négy évszak című kötet januárról írt részében az író az új esztendő küszöbén saját halandóságára tekintett: „A harangok elhallgattak, az ünneplők a nagy csöndben az ablakhoz álltak, nézték a havas éjszakát, a múló időre gondoltak… Mit is akarok még az élettől?” Eljutott oda, hogy a végtelenség utáni vágy már nem vonzza, hanem az élet értelmének kérdése foglalkoztatja. „Nem akarok már végtelenül élni. Mindent megkóstoltam, ízleltem a halált és az örömet. Most már az élet értelmét akarom.”

Ezzel a paradoxonnal az újév hajnalán már az örök kérdések kutatása vált számára a legfontosabbá. „Az évek elhozták ezt a titkot is: … Az élet értelme az igazság.” Egész életét az igazság kutatásának szentelte, s ez volt az, ami az új év hajnalán számára kézzelfoghatóvá vált.

Szilveszterezők 1940-ben (Forrás: Fortepan/Erky-Nagy Tibor)
Szilveszterezők 1940-ben (Forrás: Fortepan/Erky-Nagy Tibor)

Az anyagiasság kritikája

Márai nemcsak az ünnep belsőségességét, személyességét hangsúlyozta, hanem gyakran kritizálta kora fogyasztói társadalmának anyagi központú ünnepszemléletét. Műsoron kívül című 1931-es szövegében olvashatjuk: „Szeretnéd tudni, mit vegyél neki?… De kedvesem, ez a legnehezebb az életben. Mindent szeretnének, egyszerre… Amit ünnepre adhatunk egymásnak, az már csak ráadás.” Szerinte a hétköznapok embere mindent akar, álmokat, titkokat, anyagi javaikat, miközben – mint írta – karácsonykor olyan apróságokra van szükség, amiket „ráadásként” adunk. A legveszedelmesebbnek tartotta azokat, akik a teljes kontrollra és birtoklásra törekednek. Ezzel szemben inkább az őszinte igényeket kedvelte: „Jobb szeretem az éheseket, akik – szerényen – bevallják, hogy dupla gyöngysort szeretnének… Ezek végül is beérik egy kevés cukorral, vagy egy tucat hímzett zsebkendővel.” Dicsérte az alázatosságot, aki nyíltan bevallja, mit szeretne, az végül elégedett lesz egy szerény ajándékkal, míg a „teljesen éhes” szellem fölösleges vágyakkal terheli magát.

Társadalomkritikai szempontból meglepően aktuálisnak hatnak az Ajándék című írásában papírra vetett gondolatai, amiket Jézushoz intézett. „Add vissza a művészetet: a zenét, a tiszta irodalmat, a nemes gondolatokat, a tökéletes képeket és szobrokat, add vissza, bűntudat nélkül, az embereknek mindazt, ami emelkedettebb és tisztább, mint az élet. Nagyon sok ez? (…) Azt hiszem, nagyon sok. (…) Nem kell semmi más, kedves Jézuska, csak kevesebb legyen a szenvedés. Lehetetlen ez? (…) Nézz körül a földön, száz- és százmillióan kérik, némán, ezen a karácsonyon: add a békét. Ezt kéri, nagyon szerényen, minden más helyett, s mert karácsony van: Márai Sándor.”

A cikk a Várnegyed 2025/16. számában jelent meg!

Ingatlanból otthon: új irány Budaváron

0

Budapest belső kerületeiben egyre több lakás áll üresen, és ez aláássa a helyi közösségeket, mert az egekbe szökő ingatlanárak miatt sokaknak elérhetetlen a belvárosi lakhatás. Mindeközben lakások százai-ezrei állnak állandó lakók nélkül. A Budavári Önkormányzat határozott célja, hogy megfordítsa ezt a kedvezőtlen trendet, és újra élettel töltse meg a kerületet. Ezért új adópolitikai eszközökkel is ösztönzik a lakások tulajdonosait, hogy életvitelszerű bentlakás céljára hasznosítsák azokat, így alakítva ismét otthonokká az ingatlanokat.

A 2022-es népszámlálás adatai világítanak rá igazán a probléma nagyságára: Budapesten 2011 óta jelentősen nőtt a nem lakott lakások száma. Az ingatlanok több mint 17 százalékában nem lakik senki állandó jelleggel, míg 2011-ben ez az arány 13 százalék volt. Budavár sincs biztonságban: itt 2022-ben 4399 lakás állt üresen, szemben a 2011-es 3879-cel – ez a lakásállomány nagyjából 25%-át jelenti. Összehasonlításképp: a belső pesti kerületekben (V., VI., VII., VIII., IX.) az ingatlanok negyede-harmada – hivatalosan – lakatlan. A belvárosban a „kiüresedés” trendje egyértelmű, ami hosszú távon veszélyezteti a történelmi negyedek közösségeit és sok évszázados hagyományát.

A lakásállomány ilyen mértékű kihasználatlanságának egyik oka az elmúlt évek ingatlanpiaci boomja. 2015 óta Budapest ingatlanárai a többszörösükre emelkedtek, egyes becslések szerint három és félszeresükre nőttek. Ez a meredek drágulás vonzó tereppé tette a fővárost a befektetőknek. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője elmondta: Budapest azért is vonzó nekik, mert befektetésük értéke gyorsan nőhet, a bérleti díjak stabil hozamot ígérnek, és a rövid távú lakáskiadás, azaz az Airbnb-jellegű szálláskiadás is kifejezetten jövedelmező. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a belvárosi kerületekben az utóbbi években az adásvételek jelentős részét külföldiek bonyolították: a Nagykörúton belüli lakáseladások negyedében külföldiek voltak a vevők. 

A Budavári Önkormányzat – felismerve a tendencia veszélyeit – a jelenség megfékezésére új adópolitikai csomagot állított össze. Cél, hogy a kerületben üresen álló, jellemzően befektetési céllal tartott lakások újra használatba kerüljenek, és akár fiatalok, vagy családok érkezzenek, akik megtöltik élettel a kerület parkjait, tereit és intézményeit. Ennek érdekében 2026-tól fontos változás lép életbe. Azoknak az ingatlan-tulajdonosoknak, akiknek a lakása üresen áll (nincs benne bejelentett lakos), adófizetési kötelezettséggel kell számolniuk. A helyhatóság évente 2000 Ft/négyzetméter építményadót vet ki az ilyen lakásokra. Azonban  a befektetési céllal tartott ingatlan tulajdonosa is mentesülhet az adókötelezettség alól, ha hosszú távra adja bérbe az ingatlant, és a jogszabályokat követve hozzájárul ahhoz, hogy a bérlő bejelentse a lakcímét. 

“Bízom benne, hogy az intézkedés hozzájárul a lakosságfogyás megállításához, így pezsgő maradhat a helyi közösségi élet, és csökken a kihasználatlanul álló, üres ingatlanok aránya. Ha a budavári példa sikeresnek bizonyul, az hozzájárulhat ahhoz, hogy Budapest történelmi belvárosa ne csak napközben, hanem esténként és hétköznap is élő, lakott városrész maradjon, valódi otthonokkal, valódi közösséggel” – mondta a döntéssel kapcsolatban Böröcz László polgármester.

Szekérútból villanegyed

0

Nyaraló lakás a Gellérthegyen, Sánc-utca, 3 szobából, kabinet, előszoba, konyha, cselédszoba, éléskamra, klosett, terasse stb.-ből álló lakás f. é. május hó elsejére kiadó – olvashatjuk a Budapesti Hírlap 1890. február 4-i számának apróhirdetései között. A lankákon Mátyás király idejében még szőlők húzódtak, a falusias jelleg sokáig megmaradt. A fővárosi középítési bizottság 1898-ban indítványozta a földút lekövezését, azaz, hogy makadám burkolatot kapjon. Az utca előtte szekérút volt, amely a hegyen álló stációkhoz vitt. Eredetileg így is hívták. A Stáció utca nevet 1879-ben cserélték le Sáncra. Hogy miért, az homályba vész, mert ugyan több erődöt is emeltek a csúcson, de azokhoz nem kapcsolódott komolyabb sáncrendszer. Az utolsó stációfülkét a Szirtes út és a Számadó utca sarkán a helyi lakosok visszaemlékezése szerint az 1951. május elsejére virradó éjszaka bontották le.

A Citadellát megelőzően az oszmán hódítás időszakában (1541-1686) egy kis török palánkerőd állt a csúcson, amely lőállásként, megfigyelőpontként funkcionált. A Gellért püspök 1046-os vértanú haláláról elnevezett dombot a törökök szintén egy szent emberről, a szúfi misztikus rendhez, a bektásikhoz tartozó Gürz Éliászról nevezték el, akit a hiedelem szerint az erőd előterében temettek el.

A Gellérthegyet a XVII-XVIII. századi városi legendák szerint boszorkányok népesítették be, akik a Sánc utcán át jártak-keltek a csúcsra fel. Mint azt A régi Budapest erkölcse című 1922-es munkájában Siklóssy László írta: „A német a Blocksberg kifejezést Boszorkányhegy értelemben használja, tehát a (Buda törököktől való visszafoglalása után érkező) német telepesek azért nevezték el a Gellérthegyet Blocksbergnek, Boszorkányhegynek, mert gyanús jelenségeket, sötétben bujkáló embereket láttak a hegy környékén. Ezek a jelenségek a boszorkányos hitet jogosulttá tették.” A témát 1939-ben alaposan feldolgozó Dömötör Sándor szerint „a Gellérthegyhez fűződő boszorkánygyűlés emléke a töredékes népi adatokban sokkal pontosabban utal a boszorkányhit Európa-szerte közismert részleteire, mint a XVII. századtól kezdve a boszorkányperekben lelhető adatok”, így inkább tekinthető általános jelenségnek, mint a konkrét helyszínhez kötődő legendának.

A Sánc utca-Hegyalja sarok a szocializmus alatt egy rövid ideig amolyan állambiztonsági fertőként vált ismét hírhedté. A Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnöksége ugyanis 1968-ban egy sztriptízbárnak, szórakozóhelynek álcázott, külföldiek megfi gyelésére létesített ott helyet. Ez volt a Sole Mio, amelynek bohózatba fulladó működését – mivel oda járt az állampárti elit is – beszüntették. Az Ámor Háza néven futó műveletet végül 1972 elején végleg leállították, az ügynököket más állambiztonsági szervekhez irányították, az épületben pedig presszó nyílt s ma Mambo Bar néven fut.

(Fotó: A Sánc utca torkolata a Hegyalja útnál / Forrás: Fortepan/Szabó Krisztina)

(A cikk megjelent a Várnegyed 2025/16. számában.)

A mikrohistóriák mestere

0

A várostörténész a legapróbb, hétköznapi történetből, családi anekdotából is rá tud mutatni a történelem nagy fordulataira. Főként akkor, ha Saly Noéminek hívják. Az irodalom- és várostörténészt idén Budapest díszpolgárává választották. Egész életében az I. kerületben élt. Könyvei város- és gasztronómiatörténeti mélyfúrások a közelebbi és távolabbi múltba, olyan világokba, amelyek olvasva és szóban is életre kelnek. Saly Noémi a mindennapi történeteket, recepteket, ízeket gyűjti, kutatja. 

Meglepte a Budapest díszpolgára cím? 

Nagyon. És olyan jó csapatba kerültem, hogy csodálatos! Sebestyén Márta, Lányi András, Mácsai Pál, Spiró György… Boldog voltam, hogy köztük ülhettem az átadón. 

Mit szól ahhoz egy várostörténész, hogy Budapesten jelentős ipartörténeti emléknek minősülő területeken irodaházak vagy modern lakónegyedek nőnek? 

Ez mindig attól függ, mekkora értéket képvisel a régi épületállomány, és mi másra lehetne értelmesen hasznosítani. A Közvágóhíd szomorú példa, hogy hogy el lehet bánni értékes épületekkel, ugyanakkor a ferencvárosi malmokból lehetett csinálni loftlakásokat. Kíváncsian várom, hogy Budafokon a Hengermalom sorsát sikerül-e megoldani. 

Könyvben írta meg a Döbrentei utca 8-as számú ház történetét, ahol mindig is lakott. Mit tesznek hozzá a mikrotörténetek a legtágabban vett történelem eseményeihez? 

Ennek a 96 embernek és családnak a történetéből – az 1895-ös honfoglalóktól anyámig, aki 1947-ben egy romhalmazba költözött be – kigombolyodik az egész undorító XX. század. Viszont amit az iskolában történelem címszó alatt tanítanak, az a halál történelme. Csak arról van szó, hogy a hatalomért vér folyik. Utáltam gyerekként, hogy állandóan hullákkal meg évszámokkal gyötörtek. Később aztán kétféle hatás vezetett oda, ahol most tartok. Az egyik a közvetlen, személyes történetmesélések a környezetemben. A másik a vonaton ért, amikor Szegedre jártam tanítani az egyetemre. A reggeli IC olyan volt, mint egy mozgó kávéház vagy tudományos akadémia: mindenféle szakos kollégák meséltek érdekes újdonságokat a saját tudományterületükről. Ott, a történészek jóvoltából ismertem meg a mikrohistória módszerét, ami a kicsitől megy a nagy felé. Ebből alakult ki az, amit ma csinálok. Az alulnézeti kutatás, a kicsi dolgokra való figyelés is elvisz minket nagy összefüggésekig. Kedvenc íróim, Krúdy Gyula és Szép Ernő is épp ezt csinálták, szeretettel hajoltak oda az apró dolgokhoz. 

Talán éppen ezért is annyira népszerűek azok a városi séták, amelyeket vezet… 

Igen. Három is van, Pesten egy kávéházas, itthon pedig a Tabán, illetve a Naphegy meg a Belső-Krisztinaváros. De a Helytörténet helyben estjeimen is sokszor megtelik a MáraiKult. Végső esetben pedig fotelból is lehet velem jönni: A Fekete Sas kiadó Budapesti kultúrtörténeti séták sorozatában tavasszal jelent meg A Tabán és a Naphegy, pár hete pedig a Krisztinaváros. Ezeket nemcsak szerkesztettem, de sok fejezetet írtam is. Itt születtem, itt jártam iskolába…

A föld alatt még megvannak a Tabán utcakövei vagy bármi? 

Nem nagyon, mert bontáskor gyakorlatilag beszántották a területet, a pincéket pedig betömték. A terv ugyanis az volt, hogy itt egy nagy fürdőnegyedet létesítenek. 1934-ben volt egy ásatás, a Szent Katalin templom középkori elődjét is égre-földre keresték, de csak a Tabáni Krisztust találták meg, ezt a gyönyörű román stílusú reliefet, aminek a másolata a templom kórusfeljárójánál van.

Egy egykori híd emléke a Tabánban. Fotó: Kuthi Áron

Az Ördög-árok feletti, egykori hidak emléke a Tabánban, 2025. Fotó: Kuthi Áron


Van azonban valami, ami most is a föld alatt van: az Ördög-árok. Foglalkozott ezzel? 

Igen, az előző polgármesterrel és főkertésszel kigondoltunk egy tanösvényt, ahol táblák mesélnek a történetéről, érdekességekről, katasztrófákról. A főváros meg a másik két érintett kerület, a XII. és a II. is benne lett volna. A terv kész, de sajnos egyelőre szunnyad, mint a patak a boltozat alatt. 

Hogy lehetne láthatóvá tenni, feltárni?

Sehogy. Vagy villamos megy fölötte, vagy kocsiút. És rengeteg közmű, csövek, vezetékek. Zöld folyosója kirajzolódik: Tabán – Horváth-kert – Vérmező – Városmajor. A hűvösvölgyi volt katonai akadémiáig van befedve, attól fölfelé már látszik a meder. Nem hinné az ember, de az alsó szakaszon nyolc méter széles, nyolc méter mély. Valaha komoly kis hidak vezettek át rajta. Az egyiknek az emlékét őrzi Nepomuki Szent János szobra a Horváth-kert déli végében. Arról is szólna egy tábla…

Az Aranykakas utca a Tabánban, 1910. Forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Társaság, Erdélyi Mór cége

Az Aranykakas utca a Tabánban, 1910. Forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Társaság, Erdélyi Mór cége


Nem érzi kutatásai során, hogy egy-egy témában egyszer csak eljut a falig, és onnan már nem lehet többet megtudni egy-egy helyről? 

Minél messzebbre megyünk vissza, annál bizonytalanabb a kép. A közelmúlt, az, hogy mit tudunk a tabáni Mélypincéről vagy a krisztinavárosi Philadelphia kávéházról, egyszerűbb: a lapok, levéltári anyagok hozzáférhetők. Ám aki középkori oklevelekkel foglalkozik, kevés forrásból dolgozik. 

A közelmúlt forrásai, újságcikkek apró információi mennyiben tudják élesebbre állítani a képet, van-e jelentősége annak, hogy melyik étterem mikor zárt, vagy ki volt a tulajdonosa? Mit ad hozzá ez a múlt és a jelen megértéséhez? 

Annak, hogy egy kocsma mikor és miért zárt be, a konkrét okait ritkán ismerjük, de például a tabáni kisvendéglők jórészt a filoxéravész miatt nyíltak, hiszen azelőtt mindenki szőlősgazda volt. Amikor ennek vége lett, valahogy túl kellett élni: a lakás egyik szobáját kinevezték vendéglőnek, beraktak négy asztalt és tizenhat széket, Huber nagymama libát sütött, a pestiek átjöttek, megették. De ennek van egy tágabb kerete, a mikrohistória messze túlmutat a libán. 

A városi történetek mellett sok gasztrotörténeti munkája is van. Mi az, amit Ön szeret főzni? 

Zöldséglevest. Kedves, szelíd étel, és mindig más, sosem lesz egyforma. A Fehérvári úti piacra járok harminc éve, már mindenkit ismerek. Egy asszonynak a piaca olyan, mint a fodrásza meg a nőgyógyásza. Bizalmi kérdés. 

Saly Noémi helytörténész otthonában, 2025 decemberében. Fotó: Rényei Erna

A könyveiben hogyan találkozik a gasztronómia meg a történelem?

A legújabb, az Apácapác az 1950-től Bakonybélbe internált apácák receptesfüzeteiből készült. Ennek a bevezetőjében is mesélek róluk, de a készülő következő kötetben még részletesebben mutatom majd be az irgalmas nővérek hazai történetét. Hogy az olvasó megértse, mi van a párolt tökbélből készülő „hamis velő” hátterében. Ami amúgy finom.

A személyes sztorik többnyire hétköznapi dolgok, mégis sokakat érdekelnek, ebből is látni, mekkora igény van a mesélésre… 

Az emberek borzasztóan szeretnek mesét hallgatni, én meg tudok és szeretek is mesélni. Ha közben mindenkinek csillog a szeme, annak nagyon örülök. 

Mi veszett el azzal, hogy már vendégségbe sem járunk egymáshoz? 

A személyesség, a meghittség, az őszinte szó. A Covid-járvány ilyen szempontból is pusztító volt, mert akkor végképp leszokott az emberiség arról, hogy összejárjon. Hamarabb találkozunk most nyilvános terekben, mint otthon, az asszonyok egyre kevésbé vállalják a sütés-főzést, etetést, mosogatást. Régen ez természetes volt, benne volt a pakliban ez a sok macera. Persze egy facebook-poszt is el tud indítani sokféle gondolatot, de az, hogy élőben is beszélgessünk, nagyon fontos. Szörnyű, hogy ma mindenki csak a saját véleménybuborékjában rázza az öklét.

Mennyiben tudja alátámasztani a közszájon forgó megállapítást, hogy a kávéház a demokrácia, a kocsma pedig a diktatúra melegágya?

Ez nyilván nagyon sarkított megfogalmazás, de lényegében bizonyítható. A munkásmozgalom fő fészkei, a sztrájktanyák a városligeti nagy sörkertek voltak, onnan jutottak el az 1919-es kommünig. A náci Németországban ugyanezt látni. A polgári demokratikus forradalmak viszont Európa-szerte kezdettől a kávéházakból indultak, lásd nálunk a Pilvaxot. A kávétól tisztul az elme, a szesztől elsötétül.

A kétezres években rengeteg kávéház nyílt Budapesten, de mostanra mintha visszaszorultak volna, és inkább a romkocsmák dominálnak. Lesz még kávéházi virágzás? 

A mindenkori vendéglátóhelyek a mindenkori társadalom leképeződései. Nem volt véletlen a reformkori kávéházi virágzás, ami Pest-Buda vásárváros jellegének volt köszönhető. A második világháborúig a kávéház a polgár napközije, információs bázisa volt, mindenki mindent elolvasott és megvitatott, ezért lett a demokrácia fellegvára. Ezért gyűlölték annyira Rákosiék, hogy az írmagját is kiirtották. Maradtak a presszók. A rendszerváltás megint elhozta a kávéházak korát, de az irányok szétváltak, jöttek a 0-24-ben nyitva tartó romkocsmák, amelyek az otthonosság érzését adták a fiataloknak. De elszaporodtak a hányóturistákat kiszolgáló helyek is, ez sodorta magával a fél Erzsébetvárost. Hogy ebből hogy fogunk kikecmeregni, lesz-e új, megfizethető, barátságos vendéglátóhely-típus, nem tudom. De nagyon várom.

Fotók: Rényei Erna

Eredeti olasz ízek a Kosciuszkóban

0

Mondhatni egyetlen kőhajítással, de tényleg csak néhány utcával költözött feljebb a Pauler utcából a kizárólag olasz alapanyagokból, eredeti dél-olasz életérzést és ízeket kínáló Signorina Pizzéria. A Kosciuszkó Tádé utca több mint egy éve üresen álló üzlethelyisége most citromsárga és világoszöld színekbe öltözött, és a nápolyi citromot idézve hirdeti az olasz életszeretetet.

Hamar híre ment a Krisztinavárosban a Signorina Pizzériának, amely a Pauler utcai posta szomszédságában valódi olasz pizzát kínált
több, mint egy éven keresztül. Családias kis étterem, minden vendéglátója a tulajdonos családtagja és a bensőségesség megteremtése ugyanúgy céljuk, mint a hamisítatlan olasz ételek felszolgálása. A nagy érdeklődés miatt jöttek feljebb a Kosciuszkó Tádé utca üresen álló üzletébe, hiszen némileg több vendéget tudnak leültetni, de így is megmaradt az egyterű, baráti meleg hangulat.Signorina

Nemcsak az olasz konyha hagyományait, de kerületi tradíciót is felelevenítettek, hiszen a Krisztinaváros ezen részén, néhány percre az új pizzériától működött az első híres budai olasz pizzéria, a Don Francesco is.

A pizzériában alapfeltétel, hogy minden alapanyag Olaszországból érkezzen, elsősorban a nápolyi konyha gondolkodását és
receptjeit követve. Mint megtudtuk, a jellegzetesen nápolyi pizza kívül vastag, belül vékony, ahogy a kemencéből az asztalra kerül.

A tulajdonos feleségével és lányával nyitotta meg Budapesten az üzletét, éppen ezért dizájnját tekintve nőiesebb kisugárzású vendéglátóhely lett, nem véletlen, hogy a Signorina nevet kapta.Signorita

Pizza nápolyi stílusban. A tulajdonos Kovács Andor néhány éve költözött haza Magyarországra                  Fotó: Tóth Tibor 

A nőies megjelenéshez és a dolce vitához illeszkedve az üzlet falain is az olasz filmtörténet nagy nőalakjai tűnnek fel asztaltársaságokban, spagetti és pizza közepette. Ami a specialitásokat illeti, a céklás gnocchi kecskesajttal és dióval csak a Signorinában kapható és egész biztosan a legközelebbi vendégeskedésünk próbaíze lesz majd. Elsőként a rukkolás pizzát kóstoltuk meg parmezán sajttal, pármai sonkával.Signirita

Az olasz téli desszert a pannettone

Az ünnepek közeledtével, ottjártunkkor az is felmerült, hogy mit fogyasztanak desszertként az olaszok karácsonykor?

Megtudtuk, hogy a panettonét, a jellegzetes itáliai süteményt citromos, csokoládés, cseresznyés és csokoládés változatban szolgálja fel a Signorina. Az ismert, díszes papírba csomagolt változatát haza is lehet vinni az üzletből, csakúgy mint a számtalan ízesítésű markáns olívaolajat vagy a narancs, citrom és megannyi gyümölcsízű dzsemet.

A desszertkínálatból a pisztáciás tiramisut ajánlja megkóstolni az üzlet vezetője. Vasárnap és hétfőn szünnapot tartanak, keddtől szombatig délelőtt 11-től, este nyolcig várják a vendégeket. Év elejére meglepetésekkel készülnek, a terv szerint a januári csendesebb időszakot kisebb kedvezményekkel szeretnék inspirálóbbá tenni.

 

Fotók: Tóth Tibor; Kiemelt kép: Szilléry Éva

Elkészült a Márai-szelet

0

Az Asztalka cukrászdából érkezik az ország valószínűleg első Márai-szelete. A cukrászda mestere, Lelkes Virág a Budavári Önkormányzat által szervezett Márai 125 emlékévre palacsintatortát alkotott.

Egy történet szerint ugyanis amikor Márai Sándor a Kaland című művét alkotta, a Gundel Étterembe ment ebédelni, és az író felesége, Lola asszony állította össze a menüt. A legutolsó fogás, vagyis a desszert egy mennyei diós palacsinta volt, csokoládé öntettel. Ez Gundel Károlynak olyannyira ízlett, hogy felvették az étlapra és egy ideig Márai palacsinta néven futott.

Máraiék 1948-ban emigráltak, majd Gundel átvette a nevet. Mindez azonban legenda, mert a recept nem került elő később.
A cukrász a diókrémet fahéjjal tette még ízesebbé, saját maga főzte hozzá a narancslekvárt, a tetejét pedig ropogós csokiréteggel látta el. A rum, a rumos mazsola is megjelenik ebben a süteményben, mint ahogy a pirított dió is.

Már csak az a kérdés, hogy ha maga Márai Sándor is megkóstolhatná, eszébe jutna-e a fenséges palacsinta-kreálmány, amit felesége készített egykor?

Fotó: Rényei Erna 

Január végéig újítható meg a parkolási engedély

0

A 2025-ös évi parkolási engedélyek 2026. január 31-ig érvényesek, és nem hosszabbodnak meg automatikusan. Fogy az idő, ezért érdemes a megújításról mihamarabb gondoskodni az esetleges kellemetlenségek elkerülése érdekében. Regisztráció után az első autóra elektronikus úton is igényelhető a hozzájárulás az ugyfelablak.budavar.hu oldalon. Fontos tudni, hogy a parkolási kérelem beadásakor a gépjárművön nem lehet 30 napnál régebbi pótdíj-tartozás, és érvényes forgalmi engedéllyel kell rendelkeznie. A parkolási hozzájárulások kiadásának költségtérítése 5000 forint.

Az I. kerületben állandó lakcímmel rendelkezők számára az első gépjármű után továbbra is 100 százalékos kedvezményt biztosít az önkormányzat az éves várakozási díjból. A második gépjárműre viszont a kedvezmények a környezetvédelmi kategória-besorolás-, illetve a lakóhely függvényében változnak. A második gépjárműre vonatkozó díjakat az alábbi oldalon található táblázat tartalmazza. A parkolási engedélyek az Attila út 65. szám alatti és a Kapisztrán tér 1. szám alatti Ügyfélszolgálati Irodában intézhetők. Ügyintézéssel kapcsolatos információk a budavar.hu/parkolas oldalon találhatók.

Parkolás a Márvány utcában

December közepén megnyílt a regisztrálási lehetőség a Márvány utca környékén lakók számára a sorompós területen történő parkolásra. Erre azért volt szükség, mert a területen több építkezés is zajlik, azaz sok közterületfoglalási engedélyt adtak ki, emiatt csökkent a parkolási helyek száma.
A Márvány utca 3/B alatti zárt parkoló az alábbi feltételek teljesülése esetén használható ingyenesen:
• a kérelmező a kijelölt környéken lakik,
• érvényes lakossági várakozási hozzájárulással rendelkezik,
• regisztrált gépjárműtulajdonos,
• és online regisztrálta a gépjármű rendszámát.
A parkolóban egyszerre legfeljebb 14 gépjármű tartózkodhat, melynek használatához rövid online regisztráció szükséges. A jóváhagyott rendszámok esetén a sorompó automatikusan nyílik.

Vonzó illatok, ünnepi fények az adventi vásáron

0

Kevés olyan adventi vásár van a fővárosban, amely hangulatához nem csak a turisták sokasága, a világörökségi épített környezet, a fényárban úszó pavilonok és történelmi szimbólumok járulnak hozzá, hanem a Duna túlpartjáról elénk táruló Pest látványa is. A budai Várban, a Szentháromság téren most bárki meggyőződhet minderről, miközben elvegyül a Budavári Önkormányzat által szervezett, november 28-tól nyitva tartó adventi forgatagban.

Adventi vásár Budaváron, 2025. Fotó: Tóth Tibor

A helyszín keresettségét jól illusztrálta a kürtőskalácsos előtt kígyózó sor, amelyet a fahéjas, kókuszos vagy épp vaníliás cukormáz édeskésen terjengő illata tett folyamatossá. A vásárlók nemzeti összetétele meglehetősen vegyes, így nem rójuk fel az erdélyi Hargita megyéből, Farkaslakáról érkező kereskedőnek, hogy bennünket is angolul szólított meg. Az apró kerámia és fémműves termékeket árusító pavilonokhoz sem volt könnyű hozzáférni, csak kis várakozás után juthattunk karnyújtásnyi közelségbe a portékákhoz. Az adventi vásárok nélkülözhetetlen alkotórésze a forralt bor (lásd elemző cikkünket a 11. oldalon). Ahogy oly sok más területen, úgy itt is a kísérletező kedv hozott izgalmas újdonságot a budavári Adventi Vásáron kóstolható italok kínálatba egy meggy alapú forraltbor formájában. A jellegzetesen gyümölcsös íz mellett nagy erénye, hogy készítői elkerülték a hozzáadott cukorral elkövetett túlédesítés hibáját.

Adventi vásár Budaváron 2025-ben. Fotó: Törő Balázs

Az I. kerületiek minden ételből, italból és portékából 30 százalékos árkedvezményre jogosultak, ami az önkormányzat részéről a helyi érdek megjelenítésének jó példája. Így a 3 dl-es bor ára 2300 Ft (hasonló árakkal dolgozik a Szent István bazilika előtti adventi vásár is) helyett sokkal kedvezőbb, 1610 forint. Italunk csak akkor kerül többe, ha aszalt gyümölcsöt és fűszereket is kérünk bele. Sokan látogatnak az év utolsó heteiben a kikapcsolódás igényével Európa környező nagyvárosaiba, felkeresve az ottani ünnepi vásárokat. Fényeivel, ízeivel és páratlan panorámájával a Budavári Adventi Vásár ezekben a hetekben arra kínál lehetőséget, hogy egy pillanatra magunk is turistákká válhassunk, mégpedig saját
gyönyörű kerületünkben.

Adventi vásár Budaváron 2025-ben. Fotó: Törő Balázs

A Budavári Önkormányzat által rendezett Szentháromság téri Adventi Vásár minden nap 9 és 20 óra között látogatható. I. kerületi lakcímkártyával rendelkezők a 30 százalékos kedvezményre jogosító karszalagjukat a helyszínen az információs pultban (H-P: 15-18 óra, Szo-V: 9-20 óra), vagy a Budavári Közösségi Nonprofi t Kft. irodájában, munkaidőben a Krisztina körút 73. sz. alatt vehetik át december 19-éig. Előzetesen regisztrálni szükséges: maraikult.hu/regisztracio