Home Blog Page 13

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában a kreativitást és a csapatmunkát fejlesztik

stickerey
-
0
A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában a kreativitást és a csapatmunkát fejlesztik

A zene-, illetve a hangszeres tanulás a gyerek egészséges felnőtté válását segíti – vallják a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában. A maga nemében egyedülálló intézménybe az elsőtől az érettségiig lehet járni. Kórusaik a világot járják, és az évek során megannyi elismerésben részesültek. Folytatjuk kerületi iskolákat bemutató sorozatunkat.

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola nem zenészeket képez, hanem teljes embereket nevel, amihez a megszokott közismereti órákon túl – miként azt az iskola névadója, Kodály is vallotta – a művészetek és a zenei nevelés elengedhetetlenek. Ehhez pedig az iskola a lehetőségekhez képest mindent megad a gyerekek számára. Friedrich Attila igazgató szerint tömören így lehetne összefoglalni, mi az, amit a Kodály nyújtani tud. „A zene-, illetve a hangszeres tanulás a gyerek egészséges felnőtté válását segíti, az értelmi mellett az érzelmi intelligenciát is fejleszti. A művészeti tevékenység a kreativitást is serkenti, a kóruséneklés pedig hozzájárul ahhoz, hogy motivált csapatjátékosokká váljunk. Úgy hiszem, hogy ezekkel az értékekkel a jövő iskoláját építjük” – mondja az igazgató (képünkön).

Az iskola gimnázium is egyben, így aki elsősként bekerül, egészen az érettségiig oda tud járni. Évfolyamonként egy osztály indul, alsóban – hogy egy-egy gyerekre nagyobb figyelem jusson – a létszám nem több 24 főnél. Ötödiktől néhány csatlakozó diákkal bővülnek az osztályok, illetve a középiskola előtt is van felvételi. Az elsősöknél egy zenei alkalmassági meghallgatáson azt nézik, hogy fogékonyak-e arra, hogy élvezzék azt a zenei képzést, ami az iskolában vár rájuk. Ezeket a játékos keretek között zajló foglalkozásokat Sapszon Ferenc karnagy, zeneszerző, az iskola alapítója és jelenlegi művészeti vezetője koordinálja. Később a felvételiknél azt nézik, hogy a közismereti tárgyakon túl az adott gyerek hogyan áll például szolfézsból.

A hangszeres tanulás másodikban indul, a repertoár nagyon széles, a hárfától a zongorán át a réz- és a fafúvósokig. A csoportos hangképzés harmadiktól kezdődik, a Gaudete kórusban fiúk és lányok negyedik végéig együtt vannak. Ezt követően különválnak: az Exsultate vegyeskarba kerülnek a fiúk 11-től egészen 18 éves korukig. A lányok nyolcadikig a Laudate, majd középiskolában a Jubilate karokban énekelnek. Ötödiktől kezdődően van egyéni hangképzés is, ahol heti egyszer 30 percben egy tanár egy gyerekkel foglalkozik.

Az iskola kórusai és diákjai rendszeresen utaznak, bejárták Európát, és a hazai versenyeken is ott vannak. A 2024 október elején a portugáliai Fundão városában megrendezett 5. Beira Interior Nemzetközi Kórusfesztiválon a Jubilate leánykar mindkét – a szakrális és a leánykari kategóriában – nyert, és elhozta a verseny nagydíját is. Tavaly novemberben a Laudate Sapszon Borbála vezényletével szép sikert ért el a Kodály Zoltán X. Kórusversenyen, ahol – ugyan a nagydíjat nem sikerült elhozniuk, de – ők kapták a legtöbb pontot. Az utazásokat alapítványi hozzájárulásokból és pályázatokból oldják meg, hogy a résztvevőknek lehetőleg ne kelljen ezekért a versenyekért fizetniük. Az iskola kórusai rendszeresen, havi egyszer énekelnek a budavári Nagyboldogasszony-templomban, illetve minden évben fellépnek a salzburgi dómban is.

Az órák 40 percesek. A nyelvtanulás negyedik osztálytól indul: angol, német és francia nyelv elérhető, illetve az egyházi kórusművek szövegértését segítendő hetedikben és nyolcadikban heti 1-1 latin órát is beiktatnak a tanrendbe. Az órabeosztásokat úgy állítják össze, hogy a csoportos és egyéni zenei és énekes képzések többségét is lehetőleg délelőtt tartsák meg. Délután van tanulószoba, így aki egy délutáni foglalkozásra vár, az addig az aznapi házi feladatait is meg tudja csinálni. Az egészséges személyiség kialakulásában nagyon fontos szerepe van a feszültségoldásnak, és a különféle jó és rossz élmények feldolgozásának. Ehhez nyújt segítséget a Kokas pedagógia: a gyermekek a „zenébe belebújva” azzá változhatnak, amivé szeretnének, és eljátszhatják, lerajzolhatják azokat a dolgokat, amik éppen a leginkább foglalkoztatják őket.

A zene mellett számos szakkör is várja a diákokat, így aki szeretne, járhat kézműves műhelybe vagy épp varrószakkörre. A Toldy utcai épület és a környék adottságai miatt a sportlehetőség az picit szűkös, az iskolában fedett tornaszoba van, ugyanakkor a sportudvart tavaly felújította a fenntartó, a Budapesti Katolikus Intézményfenntartó Központ. Az iskola a közismereti oktatást is komolyan veszi, amit az is bizonyít, hogy a Kodály a HVG top 100 gimnáziumot tartalmazó listáján legutóbb a 85. helyen szerepelt.

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola

Az intézményt a nyugat-európai katedrálisi kórusiskolák mintájára, a magyar kodályi hagyományok folytatójaként a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Prima Primissima-, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, Sapszon Ferenc (képünkön) alapította 1988-ban. Az intézmény többször költözött, jelenlegi, Toldy Ferenc utca 28-30. szám alatti épületükbe 2000 nyarán költöztek be. A kórusiskolában zajló munkát 1996-ban Budapestért Díjjal, 2004-ben Csokonai Vitéz Mihály Díjjal, 2006-ban Magyar Örökség Díjjal, 2019. november 3-án Mindszenty Emlékéremmel ismerték el. Az intézményt a Nagycsaládosok Országos Egyesülete 2013-ban NOE-díjjal tüntette ki. A kórusiskola 2014. december elseje óta Tehetségpont, 2018-ban pedig elnyerte a Magyar Alapfokú Művészetpedagógiai Értéktár címet. Testvériskolájuk a regensburgi Domspatzen, amellyel a zenei együttműködés mellett közös természettudományos workshopjaink is vannak.

Híres diákok:

• Geiger György zeneiskolai igazgató
• Kovács Ágnes énekművész
• Sapszon Bálint zeneszerző
• Sapszon Orsolya énekes
• Szemere Zita énekművész
• Szécsi Máté énekművész
• Vámosi Katalin énekművész
• Zajkás Boldizsár énekművész

(Fotók: Tóth Tibor)

Szőlőskertekből ütőér

stickerey
-
0
Szőlőskertekből ütőér

A Hegyalja út hajnalban a legszebb. A Duna felől, az „alján” még megül a pára, az autók tompa zúgása úgy kúszik végig az aszfalton, mintha a város maga is csak félálomban fordulna egyik oldaláról a másikra. Aki itt megáll egy pillanatra, az nemcsak egy forgalmas budai főutat lát, hanem a múlt árnyai között felsejlő szőlőtőkék gyökerét, pincefalak dohos csendjét, golyó- és féknyomokat.

A név szó szerint értendő: hegy alja. A XIX. században még szőlők kapaszkodtak fel a lejtőkön, présházak húzódtak meg a dűlők között. A budai bor jó hírű volt, aztán 1875 táján jött a filoxéra, és a tőkék elporladtak. A kipusztult szőlők helyére villák épültek, verandás, tornyos házak, ahol a polgárság már nem a bort, hanem kilátást élvezte. A hegy lábánál lassan kirajzolódott az út, amely összekötötte a várost a kifelé vezető országúttal.

A XX. század elejére a Hegyalja út már végképp nem dűlő, hanem ütőér. A Tabán lebontását követően, az 1930-as évek végére kezd hasonlítani arra, amilyennek ma látjuk. A közelben magasodik a Gellért-hegy, amely nemcsak panorámát, hanem stratégiai magaslatot is jelentett. Budapest második világháborús ostromakor, 1944–45 fordulóján a környék pincéi megteltek családokkal. Fent ágyúk szóltak, lent petróleumlámpa fénye vibrált a falon. A Hegyalja út házai közül több is találatot kapott, és a környező lejtőkön – a Sas-hegy felé – önkényes kivégzések híre terjedt. Voltak, akiket kémnek bélyegeztek, másokat pusztán rosszkor látott meg valaki. A háború után a vakolatot kijavították, de a golyónyomok egy része sokáig látható maradt, mintha a falak nem akarták volna elfelejteni azt a végzetes telet.

A béke sem hozott teljes nyugalmat. A Hegyalja út lejt, kanyarodik, csábít. A hetvenes-nyolcvanas években a „száguldó Hegyalja” fogalom lett: éjszakai gyorsulások, motorbőgés, fiatalok, akik a gravitációval versenyeztek. A korabeli újságok halálos balesetekről, áttört korlátokról, mélybe zuhant autókról számoltak be. A hegy alja ilyenkor nem idilli háttér volt, hanem sötét, néma tanú. Reggelre csak a féknyom maradt az aszfalton, mint egy gyorsan odavetett aláírás.

A környék villái a XX. század közepén új szerepet kaptak. Diplomáciai rezidenciák, hivatalok, zártkertek mögött parkoló fekete autók. A hidegháború éveiben a budai hegyvidék tele volt suttogással: ki kivel találkozott, melyik kapualjban állt túl sokáig egy idegen. A Sánc utca sarkán lévő Mambo Bár elődjében, a Sole Mióban a Kádár-kori állambiztonság jóvoltából 1968-tól egy rövid ideig a Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnöksége próbált meg diplomatákat megfigyelni. Ebből bohózatba illő módon az lett, hogy olykor a saját embereikbe botlottak. A pártállami lebujt néhány éven belül be is zárták és felszámolták. A Hegyalja út forgalma közben rendületlenül haladt tovább, mintha a történelem csak mellékzaj lenne.

Reggelente manapság is dugó van. A busz araszol, a sofőr rutinosan veszi a kanyart. A járdát futók, kutyát sétáltatók és iskolába igyekvő gyerekek róják. A Hegyalja út úgy tesz, mintha csak egy forgalmas utca lenne, de aki figyel, hallhatja a mélyben a pincecsend visszhangját, a szőlőtőkék recsegését, a motorok felbőgését. Itt mindig több történet fér el, mint amennyit az aszfalt elbír.

(Fotó: A Hegyalja út 1939-ben, kilátás az Erzsébet híd felé. Balra a Szent Demeter szerb templom, jobbra a Rác fürdő Forrás: Fortepan/Adelhardt Márta)

(A cikk megjelent a Várnegyed 2026/3. számában.)

A parasport híd a különböző helyzetű emberek között

stickerey
-
0
A parasport híd a különböző helyzetű emberek között

Nemcsak a versenyeredményekről, a parasport a társadalmi szemléletformálásról is szól – ezt tapasztalhatták meg testközelből a Hunfalvy János Közgazdasági Technikum és Szakképző Iskola diákjai a Magyar Parasport Napja alkalmából rendezett iskolai programon. Az eseményen Csúri Ferenc parasportoló úszó, a Czakó utcai sportközpont ügyvezetője, aki maga is kétszeres paralimpikon paraúszó, és Nagy Vivienn (bocsa sportoló) tartott előadást. Az eseményen részt vett Fróna Levente, az I. kerületi önkormányzat Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Bizottságának elnöke is.

A Magyar Parasport Napján, a különböző oktatási intézményekben egységes szemléletformáló anyagok segítségével mutatják be e sport különleges sajátosságait, a résztvevők pedig a személyes találkozásokon túl egyes parasportokat is kipróbálhatnak. A programot a Magyar Paralimpiai Bizottság koordinálja, évente több száz intézmény részvételével.

Parasport (bocsa)

A hunfalvys rendezvényen Csúri Ferenc a parasport és a paralimpiai mozgalom történetéről, valamint saját életútjáról beszélt, míg Nagy Vivien Európa-bajnok parabocsa-játékos saját motivációiról, illetve a parabocsáról, mely egy kifejezetten kerekesszékes sportolók számára kifejlesztett, stratégiai golyójáték, amely a legsúlyosabb mozgássérüléssel élő sportolók paralimpiai sportága.

Csúri Ferenc lapunknak elmondta, Magyarország hagyományosan sikeres a parasportban: úszásban, atlétikában, asztaliteniszben és vívásban is kiemelkedő eredményeket érnek el a magyar versenyzők. Tapasztalatai szerint a mai fiatalok egyre befogadóbbak, különösen akkor, ha nemcsak hallanak a parasportról, hanem ki is próbálhatják az egyes sportágakat. Ahogy fogalmazott: e sport hidat képez a társadalom különböző rétegei között – ezért a parasportnak is kulcsszerepe van a az érzékenyítésben és a közösségépítésben.

 

Stabil lábakon a költségvetés

-
0
Stabil lábakon a költségvetés

A Budavári Önkormányzat február 12-i képviselő-testületi ülésének napirendje nagyobbrészt a városrész jövőjét befolyásoló pénzügyi jellegű kérdések körül forgott, de szóba kerültek új egészségügyi szolgáltatások, a kerületi rendőrkapitány megbízatása és a vagyonnyilatkozatok helyes kitöltésének kérdése is.

A gazdasági stabilitásról szóló törvény előírásának megfelelően a képviselő-testület meghatározta a következő három évre várható saját bevételeinek és kiadásainak körét és összegét. A törvény lényege, hogy egyetlen önkormányzat sem adósodhat el. Az I. kerület kimutatása szerint 2029-ig nem fog eladósodni, azaz a költségvetési fegyelem tartható. 2026ban a fizetési kötelezettségekkel csökkentett bevétel összege a tervek szerint 5 milliárd 289 millió forint lesz. A képviselők által megszavazott 2026-os költségvetésről Böröcz László polgármester elmondta, az 33 milliárd 989 millió forint főösszegű és tartalmazza a minimálbér, a garantált bérminimum emelését, továbbá a pedagógus és szociális ágazat dolgozóinak bérfejlesztését, miközben fenntartja a kerületi intézményeknél dolgozók bérpótlékát is. Ezek mellett 1,3 milliárd forintnyi beruházást, 578 millió forintnyi fejlesztést és felújítást tartalmaz, a tartalék összege pedig 8,2 milliárd forint. Ez garancia Budavár és közszolgáltatásai zökkenőmentes működésére.

A büdzsé bővíti a támogatási formákat annak köszönhetően, hogy 2025-ben sikerült olyan bevételekhez is hozzájutni, amihez – a beszedés elmulasztása miatt – az előző vezetésnek nem. V. Naszályi Márta képviselő ugyanakkor arra hívta fel a vitában a figyelmet, hogy a kiadási oldal is nőtt, és meghaladja az 1 milliárd forintot. Azt is felrótta a városvezetésnek, hogy állampapírokat vásárolt. Korábban az önkormányzat valóban nagyrészt bankbetétben tartotta megtakarításait, 2025-től azonban kötelező államkincstári számlán tartani a kerület forrásait, és ott lehetőség van állampapírban elhelyezni ezeket, ami jelentős többletbevételt eredményezett.

Kerületszépítés, egészségügy

A Környezetvédelmi Alapban jelenleg 135 millió 832 ezer forint van. Ebből többek között olyan célokra költenek majd, mint a komposztálók támogatása, favizsgálat, utcabútorok, padok, szemetesedények, virágedények kihelyezése, öntözőrendszerek fejlesztése, zöldfelületek kisléptékű fejlesztései, növényültetések, ivókutak, kerti csapok és párakapuk létesítése.

Abonyi Gyöngyi képviselő (MKKP) azt javasolta, hogy az ingatlanok energetikai korszerűsítését célzó pályázati kört terjesszék ki az önkormányzati bérlakások tulajdonosaira is, mert ezzel a saját ingatlanvagyonának értékét is növelhetnék.

Bővülhet a kerületi járóbeteg-szakellátás kapacitása. A Maros utcai rendelőből a pszichiátriai és pszichológiai szakellátás az új Győző utcai rendelőbe költözik át, utóbbi kapacitását is bővítenék. A Maros utca megüresedő helyein kardiológiai és gyógymasszázs-szolgáltatás, illetve járóbeteg rehabilitáció indul, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől várt támogatással.

Vita a bérleti díjról

Az önkormányzati ingatlanok bérleti díjáról szóló előterjesztésnél elszabadultak az indulatok. Ez a napirendi pont alapvetően a bérleti díjak értékbecslés alapú kiszabásáról, illetve az ezt növelő, illetve csökkentő tényezők meghatározásáról szólt. Ennek fényében (egyebek mellett) a dohányboltoknak az ingatlan értéke alapján meghatározott bérleti díjnál 10, a csomagboxoknak- és egyéb automatáknak helyet adó pontoknak pedig 30 százalékkal kell többet fi zetniük. Hozzászólásában V. Naszályi Márta azt mondta, azért csak 10 százalékkal emelték a kerületi dohányboltok bérleti díját, mert a polgármester családi kapcsolatokon keresztül nyolc nemzeti dohányboltban – többek között kerületiekben is – érdekelt. Ezt cáfolva Böröcz László úgy fogalmazott, a képviselő aszszony mindegyik állítása hazugság. „Egyetlenegy dohánybolthoz sincs közöm, és egyetlenegy dohánybolt üzemeltetőjéhez sincs közöm, nemhogy kerületiekhez. A bíróságon találkozunk” – tette hozzá.

Elfogadta a testület az önkormányzat gazdasági társaságainak idei évi üzleti tervét. A Budavári Turisztikai Kft.-nek 500 millió forintos tőkeemelést szavaztak meg. A Kutyapárt képviselője az elsősorban elektromos buszhálózat bevezetésére és működtetésére hivatott céget érintően nem látta alátámasztottnak, hogy az idén – nem teljes kapacitással – indítandó járatok őszre 80 százalékos kihasználtságúvá válnak, azaz rentábilissá. A polgármester elismerte, hogy a várakozás ambiciózus, de úgy gondolja, hogy a jelenlegi ponyvás kisbuszoknál ez mindenképpen jobb megoldás, mert nagyobb kapacitású, jobban illeszkedik a városképbe, idővel kiszoríthatja a nagy turistabuszokat és a kerületnek bevételt termel.

Egyebek

A képviselők jóváhagyták Istók Gergely rendőr alezredes kinevezését, aki így a jövőben már nem megbízott, hanem kinevezett rendőrkapitányként vezetheti az I. kerületi kapitányságot.

A Hunyadi János út 15. szám alatti lakóházban élt Tarnay Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank Nemzetközi Valuta- és Nemzetközi Kereskedelmi Osztályának egykori munkatársa, az „aranyvonat hőse”. Tarnayék mentették Nyugatra – sikerrel – a szovjet és német megszállók elől a nemzet teljes aranytartalékát. A képviselők hozzájárultak ahhoz, hogy az épület lakóközössége emléktáblát állítson neki egykori otthonánál.

V. Naszályi Márta megköszönte, hogy Varga Dániel felhívta a figyelmét vagyonnyilatkozatának hiányosságára. Mint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló napirendi vitában elhangzott, csak utólag írta bele a dokumentumba, hogy a Főpolgármesteri Hivatal munkavállalója és onnan is fizetést kap.

A Lovas úti óvodát támogató Boldog Gyermekvár Alapítványnak és a a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumot segítő Krisztinavárosi Szent Gellért Alapítványnak a testület megszavazta a támogatást, míg a V. Naszályi Mártához kötődő Zöld Műhely Alapítványnak nem. „Szégyellje magát!” – így kommentálta az érintett ellenzéki képviselő a polgármester felé a döntést. A Fidesz-KDNP képviselők tartózkodtak, amit Böröcz László azzal magyarázott, hogy a szóban forgó alapítvány kuratóriumi elnökét el kellett távolítani a köztartozásmentes személyeket regisztráló adatbázisból.

A fotóval könnyű csalni – Márai a vizuális manipulációról

stickerey
-
0
A fotóval könnyű csalni – Márai a vizuális manipulációról

A dokumentáció és a manipuláció eszközét látta Márai a fényképekben.

Minden kornak olyan Michelangelója van, amilyet megérdemel. Ennek például Picasso – állapította meg kissé rezignáltan egy 1970-es évek eleji naplóbejegyzésében Márai Sándor. Az író igen kritikusan viszonyult a fotográfiához. Ahogy azt a Márai és a művészetek című tanulmányában Mészáros Tibor is megjegyzi, az író számára a század egyik csodája a megtévesztés, a meggyőzés és a befolyásolás eszköze. „A fotóval jobban lehet csalni, mint az írott szóval, mert közvetlenebb a hatása – aki látja, úgy érzi, hogy nem lehet vitatkozni vele, tökéletesen megbízható dokumentációt kap, mert hiszen ez a »valóság«, mely »nem hazudik«. A valóság persze hazudik, különösen, ha a valóság egyes darabkáit önkényesen ragasztják össze.” Márai 1931 februárjában az Ujság hasábjain megjelent gondolatai ma talán még aktuálisabbnak hatnak, mint amikor papírra vetette őket.

Az író ugyanakkor nemcsak a manipulációt, hanem a dokumentálás eszközét is látta a fotóban. Egy Szabad Európában elhangzott 1953-as krónikájában arról beszélt: „A történelmi arcképeket a mi korunkban nem a hivatalos udvari festők, hanem a fotóriporterek készítik. Ők ólálkodnak, érzékeny masinájukkal a történelem nyomában, megörökítik az elsőrendű szereplők önfeledt arckifejezéseit, rögzítik mozdulataikat.” Dokumentarista hajlamait jól illusztrálja a Dormándi Lászlóval közösen készített, Képeskönyv néven ismert Így történt! 1914−1930 fényképekben kötet, amelyben Márai válogatásában 700 fotó próbálta meg bemutatni a címben megjelölt időszakot. Az 1931-ben Németországban, Franciaországban és Olaszországban, egy évvel később Magyarországon megjelent munka osztatlan sikert aratott, ám a válogatás miatt számos éles kritikával is illeték.

Márainak mai szemmel is aktuálisnak tűnő megállapításai voltak hollywoodi sztárok, a filmipari csillogás tekintetében is. „A mozi elhatalmasodott a lelkek fölött: volt egy idő, mikor Greta Garbo legalább olyan spirituális hatalom volt Európában is, mint egy közepes hatalom államfője” – jegyezte meg 1939 szeptemberében a Pesti Hírlap hasábjain. A színésznő kimondottan a begyében lehetett, egy évvel később szintén a Pesti Hírlapban jó adag iróniával fűszerezve így írt róla: „Megtanultuk, hogy már nem látni soha a neves karmester társaságában, akivel egészen rangrejtve utazgatott Európában, – mindig csak két-három fényképész kísérhette a szerelmes párt, többet nem bírt el Garbo, mert irtózik a nyilvánosságtól!” E Rosszkedvű csillagok című írásának talán leggroteszkebb, mégis igen találó párhuzama, hogy párba állítja a hollywoodi pletykákat és az épp elharapódzó, totálissá váló második világháborút.

„De most szólt a háború. Csendesen szólt, de határozottan. Ezt mondta: »Elég volt.« … A háború félelmes és kegyetlen. A háború az emberi élet legnagyobb csapása. De valamilyen egészen szerény, egészen csendes, egészen kiszámíthatatlan tisztító hatással mégis végigsöpör e civilizáción, szörnyű áron, de annyit nyújt legalább, hogy nem kell megtudnom többé, mit eszik reggelire Greta Garbo? Nagy árat fizettünk ezért. Nem merem mondani, hogy megérte.”

Címlapfotó: Greta Garbo az 1932-es Grand Hotel című filmben (Fotó: Wikipedia/Screenland Magazine)

A cikk a Várnegyed 2026/3. számában jelent meg!

Gyalog jár, készpénzzel fizet – Egri Péter a friss Várnegyed címlapján

-
0
Gyalog jár, készpénzzel fizet – Egri Péter a friss Várnegyed címlapján

Idén harmadik alkalommal érkezik kerületünk hivatalos magazinja, a Várnegyed.

Évszázados naphegyi gyökerek, helyi identitás, Amerika kontra Budavár, rockabilly és Fenyő Miklós – Egri Péterrel, a Mystery Gang alapítójával beszélgettünk. Ezekről olvashat még friss számunkban:

• Elfogadták a kerületi költségvetést: bővül a kerületi egészségügyi szakellátás
• Biztonságos pénzügyi tartalékkal vág neki az évnek az önkormányzat – interjú Böröcz László polgármesterrel
• Jön a kerületi kisbuszflotta, tavasszal indulhat a tesztüzem
• Tavasszal nyit a Citadella kiállítással, közösségi terekkel
• Főhajtás az áldozatok előtt – Budapest ostromára emlékezett három budai kerület
• Visszatér Budára Márai Sándor – az író életét bemutató emlékkiállítás nyílik a Virág Benedek Házban
• Divat az agár, a dalmaták eltűntek – Hámori Zsolt állatorvossal beszélgettünk
• Évtizedes gondoskodás a gyerekekért: címzetes főorvossá nevezték ki Dr. Fehér Zsuzsannát
• Érzelem és értelem: a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában a kreativitást és a csapatmunkát fejlesztik
• A szer, ami megváltoztat – drogprevenciós előadás a Petőfi Sándor Gimnáziumban
• Elő a metszőollót, jön a tavasz! – Zakar András, az önkormányzat főkertészének tanácsai
• Története során először lett kupagyőztes kerületünk labdarúgó csapata, a Budavári-Tabahon SE
• Öregdiákok a Taknyos Varjúban – Életre keltek a ’60-as évek történetei a BME kollégiumáról
• Az 1526-os mohácsi csata egyre több áldozatát ismerjük
• Március 20-án lesz a kerületi lomtalanítás
• A fotóval könnyű csalni: a dokumentáció és a manipuláció eszközét látta Márai a fényképekben
• Emléktáblát kapott Petrovics Emil
• Helyzetkép egy átalakuló világról – Kiállítás a Youngart galériában
• Szőlőskertből ütőér, a Hegyalja út metamorfózisa

Lapunkat a MáraiKult programajánló mellékletével keresse postaládájában!

A Várnegyed pdf-formátumban digitálisan is olvasható. Lapunk tartalmai Facebookon is követhetők. Szerkesztőségünkben (1013 Budapest, Krisztina krt. 73.) pedig a készlet erejéig korábbi lapszámaink is elérhetőek!

Jön a kerületi kisbuszflotta

-
0
Jön a kerületi kisbuszflotta

Sok helyi kapaszkodott fel a Gellérthegy tetejére, hogy a Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesülete rendezvényén meghallgassák Böröcz László polgármester és Lánszki Regő országos főépítész tájékoztatóját a Citadella felújításáról és a helyi közlekedés fejlesztési lehetőségeiről.

Az I. kerületi önkormányzat saját üzemeltetésű, döntően elektromos kisbuszfl otta bevezetésével kívánja kezelni a Budai Vár és a Citadella megközelítéséből fakadó forgalmi és környezeti problémákat. Ez ugyan a helyi ügyeket fi gyelemmel kísérők számára eddig is ismert volt, ám a Búsuló Juhász étteremben tartott civil fórumon Böröcz László új részleteket is megosztott.

Tourist menni Citadella
A következő egy-két évben nem számolhatunk a Gellért-hegyi sikló megépülésével – szögezte le a polgármester, ebből következően a fókuszt a buszközlekedésre helyezte. Első lépésként a látványosság felé vezető utakra ki fogják tenni a busznak behajtani tilos, kivéve engedélylyel táblákat. Ettől a nagybuszok forgalmának csökkenését várják. Anagybuszok – még elektromos hajtás esetén is – méretük, súlyuk és zajterhelésük miatt alkalmatlanok a szűk utcákon való közlekedésre. A beszerezni tervezett elektromos minibuszok könnyebbek, csendesebbek, helyi károsanyag-kibocsátásuk nulla. Az önkormányzat Iveco és Mercedes típusú, városi-turisztikai célra alkalmas kisbuszokat vizsgált. 2026 első felében 8 kisbusszal indulna a rendszer, ezt 2027 végére 18-20 darabos elektromos flottává bővítenék. A gyártás korlátjai miatt induláskor az elektromos járművek mellett két Euro 6-os dízel meghajtású kisbusz is forgalomba állna. Az önkormányzat a teljes flottával évente 1,5 millió turistát is tudna elszállítani.

A 8-as hurok
A kisbuszok nem hagyományos menetrend szerint közlekednének: a forgalmat dinamikus informatikai rendszer szabályozná, amely a mindenkori igényekhez igazítja a járatsűrűséget. A koncepció lényege egy „nyolcas hurok”, amely a budai Várat és a Citadellát köti össze. A teljes kör menetideje a forgalomtól függően 42–59 perc lenne. A busz a Hunyadi János úton menne fel, át a Váron, ki a Bécsi kapun, le az Ostrom utcán, majd visszafordulva ugyanezen az útvonalon a Dísz térnél kanyarodna le a Palota útra a Dózsa György tér felé. A Naphegy kis utcáit kikerülve a kisbuszok a Sánc-, Mihály és Szirtes úton jutnának fel a bejáratig. A lefelé haladásnál két változatot vizsgálnak: az egyik szerint a járatok áthaladnának az Erzsébet hídon és Pesten fordulnának vissza, ahol egyébként új felszállópont is kialakítható lenne, majd onnan jönnének vissza a Dózsa György térig. A másik verzió szerint a Gellért térig haladnának, és onnan térnének vissza az Attila úton át a Dózsa György térre.

Az új buszterminál

 

Átmenetileg továbbra is szükség lesz a meglévő buszparkolókra – a Dózsa György térnél és a Mészáros utcában –, viszont önálló buszterminál építését tervezik, várhatóan a Déli pályaudvar Alkotás utcai oldalán, a Shell kút mögötti, összesen 13 ezer négyzetméteres területen (a térképen rózsaszínnel jelölve), a jövőbeni MÁV fejlesztéseihez kapcsolódva. Itt 30 busz férne el, de a hely átszállópontként is működne: a nagybuszok ott tennék le az utasokat, akik az önkormányzati kisbuszokra szállnának át. Böröcz László szerint a cél egy gazdaságosan működtethető, bevételt termelő rendszer kialakítása, amely már középtávon kiszoríthatja a nagy turistabuszokat a budai Várból és a Citadella környékéről.

Turistákra vadászó román álrendőrt és bűntársát vették őrizetbe a Várnegyedben

stickerey
-
0
Turistákra vadászó román álrendőrt és bűntársát vették őrizetbe a Várnegyedben

Üzletszerűen elkövetett lopás bűntett miatt folytat eljárást két román állampolgárral szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság I. Kerületi Rendőrkapitányság – közölte pénteken a BRFK. A megalapozott gyanú szerint az 54 és 62 éves, román állampolgárságú férfiak tavaly nyár óra rendszeresen, legalább hat alkalommal károsítottak meg főleg ázsiai turistákat a Várnegyedben. A tettesek összedolgoztak: egyikük spanyol turistának adta ki magát, és útbaigazítást kért a kiszemelt áldozattól, míg a közben odalépő társa – angolul beszélve – magát magyar rendőrnek adta ki. Rendőri intézkedést imitált, és a sértettek figyelmét elterelve meglopták őket.

Az egyik sértett erről videofelvételt is készített.

A rendőrség tájékoztatása szerint az elkövetők elsősorban pénzt, de volt, akitől bankkártyáját is loptak, amihez a PIN kódot is sikerült megszerezniük. Az eddig ismert hat sértettől több mint 1,3 millió forintnak megfelelő összeget tulajdonítottak el.

Az 54 éves álspanyolt a civil ruhás I. kerületi nyomozók február 8-án a Döbrentei téren fogták el, amikor éppen egy kínai állampolgárt szólított le. Idősebb társát, aki a rendőr szerepét játszotta, egy zuglói vendégházban fogták el. A rendőrök lefoglaltak egy Police feliratú, bőrtokos jelvényt, nagyobb összegű, feltehetően lopott pénzt és más bizonyítási eszközöket. Mindkét román állampolgárt őrizetbe vették, a bíróság azóta letartóztatta őket.

Bor, Budavár, Batthyány tér

stickerey
-
0
Bor, Budavár, Batthyány tér

Az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban született és ott is élt egészen 2004-ig. De vajon mi hozta Magyarországra, hogyan költöztek az I. kerületbe és mit szeret itt a legjobban? Erről friss honfi társunkkal, Bánfalvi Carolynnal beszélgettünk egy valóban exkluzív helyszínen.

Egy párkapcsolat kialakulása döntött el mindent. Gábor a rendszerváltást követő években az Egyesült Államokban dolgozott, 1996-ban találkoztak először egy óceánjáró hajó fedélzetén. Nem sokkal később világossá vált, hogy érdeklődésük és a jövőt illető elképzeléseik nagyon hasonlóak, ez pedig szorosan öszsze is kötötte őket. Hogy pontosan mi, arról a barátságos kis helyiség falát díszítő archív fotók, térképek, egyéb relikviák tanúskodnak. Carolynnak korábban semmilyen magyar kötődése nem volt, nem is túl sokat tudott hazánkról, először 1997-ben járt itt. Ez aztán lépésről lépésre változni kezdett, amikor már hol Magyarországon éltek, hol az Egyesült Államokban. Végül 2004-ben a Batthyány téri Szent Anna templomban összeházasodtak, ekkor dőlt el, Budapest lesz az otthonuk. Ismerkedő jelleggel többször is körbeutazták az országot. „Gábor mellett a magyar borokba és borvidékekbe is beleszerettem: Eger, Tokaj, Badacsony, Balaton-felvidék… aztán a magyar gasztronómiával is egymásra találtunk” – lebbenti fel a közös érdeklődésről a fátylat. Hogy a felfedezett értékeket másokkal is megoszthassa, két könyvet is írt (angol nyelven) borainkról, borvidékeinkről. Bár férje, Gábor egy Győr melletti kistelepülésről származik, Budapesten járt egyetemre, és hamar eldöntötték, hogy itt is szeretnének lakni. A VII. kerületi kis lakást a Batthyány tértől nem messze lévő budai ingatlanra cserélték, amit azóta sem bántak meg. „Bent van a városban, de karnyújtásnyira itt a Duna is. Gyönyörű környezetben lehet futni és sétálni, gyakran a munkahelyünkre is a hídon át gyalog megyünk” – mondja, ami önmagában is egészségvédő szokás.

A magyar nyelv azért még most is kihívást jelent. Carolyn heti rendszerességgel vesz nyelvórákat, noha Budapesten évről évre könnyebb angolul is boldogulni. „Ha már itt van a családom, a gyerekeim, a vállalkozásom, és a jövőmet is itt tervezem, akkor szeretnék magyarul beszélni.” A magyar állampolgárság megszerzése is ezért volt fontos. A gyerekek már itt születtek, de évente egy-két alkalommal elutaznak Washingtonba, hogy az ottani családdal is élő maradhasson a kapcsolat.

Át Pestre

Budapest vonzza a külföldi turistákat, ami nem csak a belváros pezsgő kulturális életét jelzi, de vállalkozás alapjának sem rossz. Carolynék is rájuk alapoztak, amikor a pesti oldalon, a Bródy Sándor utcában anno elindították a magyar borokat forgalmazó szaküzletüket, illetve a hozzá kapcsolódó boltíves pincét, ahol ma már naponta két borkóstolót is tartanak. Ahogy lefelé tartunk a lépcsőn, igazolva látjuk, hogy az érdeklődők kilencven százaléka még télen is külföldi turista, hisz épp az ő poharaikba töltöttek a munkatársak.

Bánfalvi Carolyn a borbárban │ Fotók: Tóth Tibor

Évente nagyjából kilencezer érdeklődő fordul meg a pincében – hangsúlyozza. Az átlagos amerikai nem sokat tud a magyar gasztronómiáról, de a magyar borok minőségére alapozva az ismertségét lehet növelni – magyarázza Carolyn, amint a pince feletti helyiségbe kapaszkodunk fel egy kis csigalépcsőn. És hogy ne csak más pincészetek borai alapján alkothassanak képet ezekről az italokról, Erdőbényén másfél hektáron maguk is gazdálkodni kezdtek. Az első furmint-hárslevelű cuvée-jük már a palackokban pihen. Az I. kerületben komoly pincerendszer található a Vár alatt, kérdésünkre, hogy nyitnának-e a budai oldalon is a már meglévőhöz hasonló borospincét, mosolyogva csak annyit válaszol: az jó lenne.

A Fővárosi Vízműveket legyőzve kupagyőztes a Budavári-Tabahon

-
0
A Fővárosi Vízműveket legyőzve kupagyőztes a Budavári-Tabahon

Tizenkét csapat részvételével rendezte meg 2026 elején a Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLSZ) a nagypályás műfüves II. osztályú tornáját, amelyet végül kerületünk labdarúgó egyesülete, a Budavári-Tabahon SE nyert meg, miután a február 14-én szombaton rendezett döntőben 3-0-ra felülmúlta a Fővárosi Vízművek SK II. csapatát.

Igazi kellemes kora tavaszi idő várta szombat kora délután a kerületi focicsapat, a Budavári-Tabahon játékosait a REAC Szántóföld utcai sporttelepén. A hatodligás BLSZ III. osztályában szerepelő budavári egyesület története első kupadöntőjét játszotta a BLSZ műfüves tornájának II. osztályában. Az ellenfél a Fővárosi Vízművek SK második csapata volt. Már az első percekben is érződött, hogy a Tabahon sokkal lendületesebben, koncentráltabban állt bele a mérkőzésbe, több ígéretes elfutást is csináltak a támadó harmadban. A nagy akarásnak pedig meglett az eredménye. Szokták mondani, jó jel egy csapat számára, ha a meccs első negyedórájában sikerül betalálniuk. Minden bizonnyal ez járhatott a budavári játékosok fejében, amikor a 12. percben egy szabálytalanságot követően szabadrúgáshoz jutottak. A beívelt labdát az ellenfél kapusa ugyan még kiütötte, ám érkezett Szabó, aki egy szép fejessel betalált, megszerezve a vezetést a Tabahonnak, 1-0!

Az I. kerületi csapat a gólt követően sem lankadt, két perccel később egy szögletet követően a kapufán csattant a labda, ám a lecsorgó játékszert nem sikerült bekotorni, az ellenfél hálóőrének sikerült hárítania. A folytatódó nyomásnak aztán végül meg lett az eredménye, a 19. percben egy felívelt labdát levéve Balsay a tizenhatoson belül ügyesen cselezett két védő között, már-már úgy tűnt, elhal az akció, amikor a Tabahon játékosa laposan a hosszú alsóba gurított, 2-0!

Hat perccel később a Vízművek is veszélyeztetett: a kifutó kapus felett átívelték a labdát, ám egy védő mentett a gólvonalról; az ezt követő szögletből az ellenfél már nem tudott komoly helyzetet kialakítani. A 32. percben egy újabb ígéretes Tabahon szögletet követően Almási bólintott kapura, ám fejese jó másfél méterrel a kapu felett elszállt. A 38. percben egy visszarántást követően sárga lapot kapott az ellenfél, a szabadrúgásból azonban nem lett igazi gólhelyzet. Az első félidő egyértelműen a Tabahoné volt, gyakorlatilag végig nyomta a 45 percet a budavári alakulat, az ellenfélnek sok lehetősége nem volt gólt szerezni.

A második játékrész ott folytatódott, ahol az első véget ért. Pár perc elteltével érkezett a Tabahon következő gólja. Az 52. percben egy szabálytalanság és újabb sárga lapot követően ismét egy szabadrúgás után volt eredményes az I. kerületi egyesület, Nagy talált be a kapuba, 3-0-ra növelve az előnyt! A 76. percben szépíthetett volna a Vízművek, egy jó elfutást követően ajtó-ablak helyzet alakult ki, ám egy dupla blokkot követően a Tabahon hősiesen kivédekezte az ellenfél addig legnagyobb helyzetét. Még egy igazán említésre méltó esemény történt a lefújásig, a 89. percben egy jobboldali elfutást követően jó 8-10 méterről eresztett meg egy bombát a Vízművek, ám a Tabahon hálóőre, Szentmihályi iszonyatosan nagyot védve megőrizte a 3-0-ás eredményt. A Budavári-Tabahon SE megérdemelten nyert és hódította el a kupát.

A lefújást követően Verschitz Péter vezetőedző értékelt lapunknak.

– Kívülről könnyed győzelemnek tűnt a találkozó. Hogyan értékeli a látottakat?
– Lehet, hogy kívülről úgy látszott, de egyáltalán nem volt könnyed. A lényeg most is az volt, mint amit mindig, minden csapatomtól kérek, hogy teljes szívvel álljanak bele ne csak a mérkőzésekbe, de az edzésekbe. Szerencsére a játékosok edzéseken is százszázalékos hőfokon égnek, és ez érezhető volt a mostani találkozón is, amikor négy-öt cserét követően is önfeláldozóan, akár bevetődve védekeztek. Öröm látni, hogy nemcsak nyerni akarnak a játékosok, hanem gólt sem szeretnének kapni. Ez a mentalitás az, amit minimum elvárok mindenkitől a későbbiekben is.

– A kupagyőzelem mit jelent a csapat számára? A torna mennyiben szolgálta a felkészülést a tavaszra?
– Elsősorban felkészülésnek szántuk, az hab a tortán, hogy minden meccsünket megnyertük. Mivel új vagyok a csapatnál, nekem arra is szolgált ez a torna, hogy megismerjem a játékosokat. Öt meccset játszottunk, még lesz három felkészülési mérkőzésünk, de az ünneplést követően elmondtam azt is, hogy innentől a bajnokságra kell majd koncentrálnunk.

– Március elején folytatódik a küzdelem a bajnokságban, a Tabahon félidőben a 12. helyről várja a folytatást a 14 csapatos, hatodligás BLSZ III. osztályában. Mi várható tavasszal?
– Jelenleg valóban égeti a hátsónkat a kiesés, a célunk az, hogy ezt mindenképp elkerüljük. Azt gondolom, ha hozzáállásban javulunk, már pedig a játékosok az elmúlt öt meccs során így tettek, akkor játékban és eredményességben is előre fogunk tudni lépni. Ha hajtunk és mindent megteszünk a sikerért, úgy gondolom, ezzel a játékoskerettel jelen állapotban a 8-10. hely közé is odaérhetünk. Aztán meglátjuk, mit hoz a jövő.

BLSZ Téli Nagypályás Műfüves Torna II. osztály, döntő
Budapest, REAC Szántóföld utcai sporttelep
Budavári-Tabahon–Fővárosi Vízművek SK II. 3-0 (2-0)
Gól: Szabó Levente Soma (12.), Balsay Levente (19.), Nagy Richárd (52.)

A Tabahon a március 7-én 10 órától azzal a THSE 2000-rel mérkőzik majd meg, amely ellen győzelemmel kezdte a szezont. Egy héttel később, március 14-én majd a jelenlegi listavezető, a Hidegkúti SC következik majd.

(Fotók: Rényei Erna)

1...121314...27Page 13 of 27