A közösségen belüli erőszak megakadályozása mindannyiunk felelőssége. A Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ konferenciáján e fojtogató társadalmi jelenség okait, következményeit és a megelőzés módjait az érintett szakmák szakembereivel járták körül.

A bántalmazottak és áldozatok szakmai ellátásának országos stratégiáját kidolgozó Sebestyén Árpád kríziskezelő szakpszichológus az identitást is érintő stresszhatások (lelki traumák) következményeiről, illetve a vele összefüggő bántalmazás, vagy annak elszenvedése mozgatórugóiról beszélt. A stressz, amely az identitást is érinti, lelki sokkot idéz elő, aminek a kezelésére nem tanítják meg az embereket. Ilyen sokkot okozhat a lelki vagy fizikai bántalmazás, aminek eredménye gyakran gyógyszerhasználat vagy akár szuicid késztetés is lehet. Sebestyén egy fiatalember példáját említette, aki a terápiás beszélgetésen azt mondta, hogy semmi baja nincs, minden anyagi szükségletét kielégítette a család, csak a lelki igényeit nem. Ezért szív füvet, néha keményebb drogokat is használ. Mindezt 18 évesen. Fotó: Ksenia Makagonova A sikertelenség is frusztrációval jár, következésképp haraggal. A felnőtteknek erre többnyire van megküzdési stratégiájuk, a kamaszoknak azonban kevésbé. Hogy mennyire nincs, annak alátámasztására az elmúlt években a világhálón végigfutó, öngyilkosságra buzdító felhívások meglepő eredményességét említette. A fiatalok korláttalanság érzetének vakmerő kiélése ugyanakkor unalomból is fakadhat. A Z generáció figyelmét 6 másodpercen belül lehet megragadni, de ha ez sikerül, akár fél óráig is fenn lehet tartani. Gyakran csak hagyni kell beszélni őket, mert ez is az „én-erősítést” szolgálhatja. Ha nem engedjük, hogy kijöjjön a pszichés salakanyag, az meg fogja betegíteni, szerhasználathoz vagy öngyilkos késztetéshez vezethet. A fiziológiai szükségletek után rögtön a biztonságérzet a legfontosabb, ez a bizalmat is erősíti, ezért is kulcsfontosságú ezt megteremteni az iskolai közegben. Sebestyén arra is figyelmeztetett „ha minden protokollt betartanánk, akkor feleannyi bántalmazott vagy segítségkérő kerülne a látóterünkbe”.

Az öngyilkossági szándék jelei

A serdülőkori öngyilkosság és önsértés megelőzésének fontosságáról beszélt előadásában Farkas Bernadett Frida, a Semmelweis Egyetem pszichiáter szakorvosjelöltje, kutatója. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok körében az öngyilkosság a balesetek után a második leggyakoribb halálok, ezért különösen fontos a korai felismerés és a megfelelő segítségnyújtás. Kiemelte, hogy a pszichiátriai sürgősségi állapotok – például az öngyilkossági késztetés, a pszichotikus állapot vagy a súlyos depresszió – azonnali beavatkozást igényelnek. A tartós viselkedésváltozás, az örömtelenség, az ingerlékenység, az alvási és aktivitási szokások megváltozása mind figyelmeztető jel lehet serdülőknél. Nem szabad tabuként kezelni az öngyilkossági gondolatokról való beszédet, a nyílt kommunikáció ugyanis életet menthet – szögezte le. Az öngyilkosságot „multifaktoriális jelenségnek” nevezte, amely mögött egyszerre állhatnak mentális betegségek, traumák és társadalmi tényezők. Magyarország az 1980-as években világelső volt az öngyilkossági statisztikákban, de azóta jelentős javulás történt. A férfi aknál magasabb a befejezett öngyilkosságok aránya, míg a nők körében gyakoribbak a kísérletek. Ennek egyik oka szerinte az, hogy a férfi ak gyakran drasztikusabb módszereket választanak, és kulturálisan kevésbé elfogadott számukra a segítségkérés.

Önsértés és ami mögötte van

A szakértő ismertetése szerint az önsértés a populáció 16-22 százalékát is érintheti, egyre fiatalabb korban jelenik meg, és főként a negatív érzelmek, lelki fájdalom enyhítésére szolgál, de figyelemfelhívó segítségkérés is lehet. Az önsértő fiatalok sokszor szégyellik állapotukat, ezért is fontos számukra a támogató környezet és a bizalmi kapcsolat. Bemutatott egy tanórákba illeszthető iskolai prevenciós programot is, amely a fiatalok érzelemszabályozási képességeit fejleszti, de beszélt a segélyvonalak jelentőségéről, valamint arról, hogy öngyilkossági veszély esetén azonnal szakellátást kell biztosítani (ebben segít az ongyilkossagmegelozes.hu). Megjegyezte, hogy a magyar pszichiátriai ellátórendszer egyik problémája az átmeneti korosztály – a 16-25 év közötti fiatalok – speciális ellátásának hiánya. Szerinte ezen a területen sürgős fejlesztésekre lenne szükség.

Fogyatékkal élők kiszolgáltatottsága

A fogyatékossággal élő emberek bántalmazásának rejtett formáira, valamint az érintettek fokozott sérülékenységére hívta fel a figyelmet előadásában Nagy Zita, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. A bántalmazás kérdését szerinte elsősorban emberi jogi oldalról kell megközelíteni, hiszen minden embernek joga van a méltóságteljes élethez és az esélyegyenlőséghez. A fogyatékossággal élők – különösen az értelmi fogyatékossággal élő fiatalok – az érdekképviseleti és önérvényesítési nehézségek miatt fokozott veszélynek vannak kitéve. Sok esetben nem tudják pontosan megfogalmazni vagy jelezni a velük történő visszaéléseket, ezért a fizikai, verbális, szexuális vagy pszichés bántalmazás gyakran rejtve marad. A szakember szerint a sérülékenységet erősíti a társadalmi izoláció, a szegregált oktatás, valamint a gondozóktól való erős függés. A fogyatékossággal élő fiatalokat gyakran infantilizálják, miközben nem kapnak megfelelő felvilágosítást az egészséges kapcsolatokról, a beleegyezés fogalmáról és a személyes határok védelméről, ez pedig jelentősen növeli a szexuális kizsákmányolás kockázatát. Nagy Zita beszélt arról is, hogy a családok sokszor krónikus stressz, társadalmi elszigeteltség és anyagi nehézségek között nevelik fogyatékossággal élő gyermekeiket, miközben kevés külső támogatást kapnak. A pszichiátriai diagnózisok nem fedhetik el a bántalmazás jeleit, miközben egyes viselkedési tünetek mögött valójában erőszak vagy elhanyagolás állhat.

A bántalmazás legfontosabb figyelmeztető jele a viselkedés tartós megváltozása. Ide tartozhat az izoláció, a túlzott kontroll, a kapcsolatok elszegényedése vagy a bizalomvesztés. Kiemelte: a bántalmazás nem feltétlenül fizikai erőszakkal kezdődik, hanem gyakran verbális kontrollal, megalázással és a másik ember önállóságának fokozatos korlátozásával. Egy 2024-es magyar kutatás szerint az enyhe értelmi fogyatékossággal élő középiskolások nehezebben ismerik fel a verbális és pszichés bántalmazást, mint ép értelmű társaik. A diákok fele mindkét csoportban átélt már rendszeres bántalmazást. A kutatás legsúlyosabb megállapítása, hogy a gyermekek kevesebb mint 40 százaléka hisz abban, ha segítséget kérne egy felnőttől, akkor ténylegesen kapna is.

Nagy Zita szerint ez különösen veszélyes jelenség, mert a segítségkérés hiánya nem azt jelenti, hogy nincs probléma. Úgy fogalmazott: a bántalmazás hosszú távon rombolja a bizalmat, és sok esetben a fiatalok számára maga az erőszak válik „normalizált” tapasztalattá.

A szomszédolás, a környék lakóinak megismerése, az apáknak járó buli, a sör, a virsli és a meccs vonzotta azokat az édesapákat, akik gyermekeikkel vasárnap a Virág Benedek Ház udvarán ünnepeltek. És mi sem jobb a gyermeknek, mint apával és játékkal kezdeni a nyári vakációt Apák napján! Több apuka vallotta be lapunknak, hogy a Virág Benedek Házban ünnepelte először az Apák napját.

Noha Magyarországon már 1994 óta ünnepeljük az Apák napját, valójában csak utóbbi években vált népszerűvé. Az ünnep több mint 100 éves, az Egyesült Államokból ered, és a gyermekeit egyedül nevelő édesapa tiszteletére született. Bizonyos Sonora Smart Dodd szeretett volna emléket állítani édesapjának, az egyedülálló édesapaként hat gyermeket nevelő veteránnak, akinek felesége belehalt a szülésbe. Az első hivatalos Apák napi ünnepséget 1910. június 19-én tartották a Washington állambeli Spokane városában. A 20. század végén kezdett szélesebb körben elterjedni, hiszen az édesapák jelenléte a családban elengedhetetlen.

A megemlékezés hagyományosan június harmadik vasárnapjára esik, és ez tulajdonképpen a szünidő kezdete is Magyarországon. Budavár Önkormányzata is figyelt az apukákra: erre a napra igazi családias együttlétet szervezett fiús programokkal a Virág Benedek Ház belső udvarába. Az együttlét célja, hogy felhívja az apákra mint családfőkre a figyelmet, mert az édesanyákhoz hasonlóan, apákból is csak egy van.

A jó hangulatot a nemrég nyílt kávéház sörei – köztük a féláron mért Budavár söre – és a roppanós virsli alapozta meg, amelyre a kerület megvendégelte az érkezőket. A hétvégi kánikula a vízparti programoknak kedvezett vasárnap, ennek ellenére családias hangulatban több tucat édesapa érkezett gyerekkel, kutyával.

A közös meccsnézés – ezúttal a Spanyolország–Szaúd-Arábia világbajnoki mérkőzés élő közvetítése – a nyár kiemelt közösségi eseménye, ezzel még a legforróbb nyári estéken is meg lehet szólítani a focirajongókat. A VBH-ban gyerekkel és kutyával érkező apukák kihasználták a csocsóasztalt, az előtérben a dartsot, ami a fiatalok körében is nagyon népszerű volt. Létezik a dartsnak egy otthoni, tépőzáras, ping-pong labdás gyerek-változata – a gyerekek leginkább azon gyakorolják a célbadobást.

Két- három középkorú apuka beszélt a Várnegyednek arról, hogy először van a VBH-ban mert érdeklik a helyi kulturális programok és alapvetően az itt élők. „Apák napját még együtt nem is ünnepeltük, mindig irigykedtem az anyák napjára, ezért gondoltam, hogy ma kipróbáljuk” – mesélte a fogadott kutyussal és nagylánnyal érkező Kereszti Soma. „Szeretjük a szomszédokat és a lakosokat, valamint a közösségi programokat. Több mint tíz éve élünk itt, sok rendezvényre járunk. Apák napján nem jártunk és itt is most vagyunk először ilyenfajta rendezvényen” – mondta a Hattyú utcából szintén kislányával érkező apuka.

A programon Böröcz László polgármester egész délután részt vett gyermekeivel. A vidámság mellett az egészségmegőrző szűrővizsgálatokra is gondot fordítottak: az ingyenes PSA-szűrést és a vércukortesztet az apukák nagy része igénybe vette. Időközben a Virág Benedek Ház ódon bejárati kapujába fészket rakó rigó is elköltöztette kicsinyeit, pedig egy nappal azelőtt még a fészekben zajló élet volt a Múzeumok Éjszakájának kedvelt látványossága – a rigó mama úgy döntött, hogy a kivetítő mögötti bokorba bújtatja el a fiókákat.

Fotók: Szilléry Éva, Törő Balázs