„A szer, ami megváltoztat”. Ez volt Szondi György rendőr őrnagy iskolai bűnmegelőzési tanácsadó előadásának címe, amelyen a Petőfi Sándor Gimnázium tanulói részt vehettek. Az ORFK Iskolai Bűnmegelőzési Tanácsadó program 2013-ban indult, és kerületünkben a Petőfi mellett a Kosztolányi Dezső Gimnáziumban is fut, dialóguson alapuló tanórai formában.

Azt azért lehet érzékelni, ha egy gyerek a társainál avatottabb ismerője a témának – adja meg az alaphangot az I. kerület iskolai bűnmegelőzési tanácsadója, akivel az előadás előtt néhány szót válthattunk. Az alsóbb osztályosokkal évente akár négyszer, ötször is találkozik, az érettségi előtt állókkal csak néhány alkalommal, ami annak ismeretében, hogy az előadássorozaton nem csupán a droghasználat, de az online zaklatás és adatvédelem, rongálás, garázdaság, biztonságos szórakozás, sőt, végzősöknél a pályaválasztás és külföldi munkavállalás veszélyei is szóba kerül – nem tűnik túl sok időnek. A pedagógus végzettséggel is rendelkező rendőrtiszt ezért ezúttal a drog kérdésköréről beszélt, előadását videóbejátszások tarkították. A rövid videókból könnyen kikövetkezetethető volt, hogy a drog nem válogat, mert megszólalt egy középkorú férfi, aki a rendszerváltás előtt csavarlazítóval kezdte, valamint egy egyházi gimnáziumba járó lány is, aki a közös füvezés közösségalkotó erejéről, majd egy rendőri razzia traumatizáló hatásairól nyilatkozott.

Rendőrségi tapasztalatok

A helyi tapasztalatok szerint alig akadt egy-egy diák, akit elterelésre küldtek volna drogfogyasztás miatt. Ennek oka részben az lehet, hogy a kerület viszonylag kis kiterjedésű, nincs kifejezetten „bulinegyed” vagy olyan helyszín, ahol rendszeresen találkozhatnának a drogokkal. A diákok az előadáson arról is hallhattak, hogy már csekély mennyiségű kábítószer birtoklását is két év börtönnel fenyegeti a törvény, egy gyanúsítotti kihallgatás nyomán pedig házkutatással és kellemetlen iskolai következményekkel is szembe lehet nézni. Az elterelés választásának feltételei is szigorodtak, a beismerés mellett már pontos leírást is kell adni a dealerről. A megelőzésnek – ahogy azt Szondi György hangsúlyozza – nemcsak arról kell szólnia, hogy mit tilos, hanem arról is, hogy a diákok reálisan lássák a veszélyeket, a jogi következményeket és a döntéseik hatását a saját jövőjükre nézve.

Ismeretterjesztés a Kosztolányiban is

Szondi György az idei tanév első félévében már 32 órányi foglalkozást tartott a Kosztolányi Dezső Gimnáziumban is. Bodor Eszter igazgató szerint ez a fajta edukáció nemcsak elrettent a jogsértésektől, de tudatos, felelősségteljes döntésekre is tanítja a fi atalokat, amit a „Krimit tud?” vetélkedőn elért sikereik is igazolnak.

A gyermekeket érintő szociális, illetve a világháló használatával összefüggő problémákat állította középpontba a Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ konferenciáján. Az eseményen pszichológusok és gyermekvédelmi szakemberek közösen keresték a képernyőhasználat és mesterséges intelligencia okozta új kihívásokra a válaszokat.

Két év alatt 90 százalékkal több jelzés érkezett a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ telefonos jelzőrendszerén keresztül; ezek egy része lakossági bejelentés, de érkeznek hívások iskoláktól és a rendőrségtől is. 69 esetben felnőttek miatt tárcsáztak, 150 esetben gyerekkel vagy családdal volt kapcsolatos a jelzett probléma. A jelzések alapján 563 fővel foglalkoznak jelenleg a szolgálatnál. A számok kapcsán Papp Etelka jelzőrendszeri tanácsadó azt is elmondta, hogy – felnőtt esetében – az egyéni esetkezelés csak akkor kezdődhet, ha abban a bejelentett személy partner. A gyerekeknél a család együttműködőbb, ezért ilyen eseteknél gyakoribb a szolgálat segítségnyújtása.

Nem ritka, hogy problémás válások esetén a szülők egymásra jeleznek, a szomszédok általában nem kezelt pszichiátriai betegeket, öngyilkossági kockázattal élőket, illetve elmagányosodással küzdő eseteket jelentenek. Az iskolák sok igazolatlan órát összegyűjtő, vagy bántalmazott, elhanyagolt, nem ritkán magatartási problémával küzdő gyerekeket. Ezek a szerteágazó nehézségek az egészségügy, a szociális ágazat és az oktatási rendszer háromszögén belül találhatók, ezért is fontos e szakterületek közti együttműködés – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy míg tavaly nyolc szakmaközi konzultáció volt, idén ezt szeretnék megduplázni. Kiemelte, hogy a Hattyú utcai klubban elindult egy gyászfeldolgozó csoport idősek számára, a kerületi esetekkel foglalkozó hat pszichológus száma is nőni fog a Győző utcai rendelőben.

Fazekas Csilla alpolgármester szerint a biztonságos internethasználat ma már nem elsősorban technikai, hanem társadalmi kérdés. Új törésvonal alakult ki, az úgynevezett digitális szakadék. A gyerek- és fiatalkorú digitális bennszülöttek, akikhez másképpen kell viszonyulni, „más cselekvést igényelnek”. Fontosnak nevezte a személyes kapcsolatok és valódi jelenlét megőrzését számukra.

Lehet-e pszicholóus az AI?

Fazakas Mátyás gyermekpszichológus, az I. kerületi családsegítő munkatársa az utóbbi évek egyik legizgalmasabb témájáról, a generatív mesterséges intelligencia (AI) pszichológiai szerepéről tartott előadást. Kiemelte, hogy a ChatGPT 2022 novemberi indulása óta az AI folyamatosan vitákat vált ki: sokakban félelmet kelt, hogy a technológia elveszi a munkánkat vagy túlzottan leköti figyelmünket, „rabigába hajt”. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a fiatalok egy része az AI-t pszichológusként is használja, olykor veszélyes módon, ami katasztrofális következményekhez vezethet. Hivatkozott Spike Jonze 2013-as Her című filmjére, amelyben egy férfi beleszeret egy női hangú AI-szoftverébe, szemléltetve, milyen intimitást élhetnek meg az emberek a gépekkel.

Az előadás egyik fő kérdése az volt, hogy kérhetünk-e segítséget az AI-tól mentális egészségünkkel kapcsolatban, és ha igen, mennyire biztonságos ez. A szakember szerint fontos megkülönböztetni az AI-t a valódi pszichológustól. Az AI ugyan pontos, gyors és mindig elérhető, de nem képes valódi önreflexióra, empátiára és a finom, nonverbális jelek értelmezésére; nem tud előre tervezni sem. „Nem tudja elképzelni a bennünk lévő érzéseket, inkább támogató” – húzta alá.

A felhasználási adatok szerint az EU-ban tavaly a 16–24 évesek 65 százaléka próbált ki valamilyen generatív AI-t, és körülbelül minden nyolcadik felhasználó fordult az AI-hoz mentális egészsége kapcsán. A legtöbben rövid, 1–2 perces beszélgetéseket folytatnak vele, csupán egy kis részük használja hosszabb terápiás ülésekhez hasonlóan. Ugyanakkor a gyermeki figyelemből ez a „kis részesedés” is elég ahhoz, hogy kialakuljon egyfajta kötődés az AI-hoz, ami akár oda is vezethet, hogy pszichológusként kezdik kezelni a gépet.

Minél jobb a szülő-gyermek kapcsolat, annál könnyebb észrevenni, ha az AI káros irányba terelné a krízisben lévő gyereket. A kritikus hozzáállást is meg kell tanítani, azaz tudatosítani kell a fiatalokban, hogy az AI nem mindig mond igazat – hangsúlyozta Fazakas Mátyás.

Felfordult a Maslow-piramis

Tóth Dániel valódi influenszer stílusban beszélt a digitális világ gyerekekre gyakorolt hatásairól. Pszichológusként tudatosan vállalja gamer identitását, mert azt látja, hogy a fiatalok akkor nyílnak meg, ha nem érzik magukat kioktatva. Azzal például, hogy az iskolásoknak elmondja, ő is játszik és jelen van az online térben, nem csak a figyelmet kelti fel, de érezhetően megnő a bizalom is irányába.

Szakmai tapasztalata szerint a „problémás gyerek” kifejezés legtöbbször félrevezető. Több mint másfél évtizedes praxisában alig találkozott valóban kezelhetetlen gyerekkel. Sokkal inkább elakadt kommunikációval, sérült kapcsolatokkal és túlterhelt családi rendszerekkel. Ezért nem tüneteket kezel, hanem először a szülőkkel beszél, majd a gyerekkel, végül mediációval segíti újraindítani a párbeszédet. Gyakran már ez is elég ahhoz, hogy a gyerek együttműködőbbé váljon – nem azért, mert „megjavították”, hanem mert végre meghallgatták.

A digitális gyermekvédelem kapcsán markáns kritikát fogalmazott meg. Szerinte túl nagy hangsúly kerül az online világ ismert veszélyekre (felnőtt ragadozók), miközben statisztikailag a valódi kockázatot a kortársak nyomása, a mértéktelenség miatt a gyerek önmagára, és – bármilyen fájó kimondani – a szülői minták jelentik. A fiatalok gyakran magukra maradnak a digitális élményeikkel, mert a felnőttek lemaradnak a technológiai változások követésében.

Megdöbbentő példák igazolják a Maslow-piramis digitális átrajzolását is. Ma már nem ritka, hogy az online jelenlét megelőzi az alapvető testi szükségleteket: elmarad az alvás, az étkezés, és számos szelfizés közben bekövetkezett baleset is ismert, amely a fizikai biztonságra törekvést tette zárójelbe. A közösségi média torz tükröt tart elénk, ahol mindenki a legjobb arcát mutatja, ami állandó összehasonlításhoz és elégedetlenséghez vezet. Tóth Dániel úgy látja, a fiatalok olyan világban élnek, ahol a lájkok száma könnyen fontosabbá válik, mint az empátia vagy a valódi kapcsolódás. Beszélt emellett a szexting, az online kihívások és a késő esti képernyőhasználat veszélyeiről is, külön hangsúlyozva az alvás minőségének romlását. A hallgatóság számára analógiaként az alkoholt említette: felnőtteknek mértékkel beleférhet, de minél fiatalabb valaki, annál biztosabb a káros hatása. Ugyanez igaz a képernyőre is – jegyezte meg.

A videójátékozás tapasztalatai és kutatások alapján – megfelelő keretek között – akár pozitív hatású is lehet, például a kreativitás megőrzésében. A kulcs persze itt sem a tiltás, hanem a tudatosság, az életkornak megfelelő határok kijelölése és az, hogy a digitális élmények mellett a gyerekeknek legyenenek valódi, offline kapcsolataik is.

Fotók: Törő Balázs

A zene-, illetve a hangszeres tanulás a gyerek egészséges felnőtté válását segíti – vallják a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában. A maga nemében egyedülálló intézménybe az elsőtől az érettségiig lehet járni. Kórusaik a világot járják, és az évek során megannyi elismerésben részesültek. Folytatjuk kerületi iskolákat bemutató sorozatunkat.

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola nem zenészeket képez, hanem teljes embereket nevel, amihez a megszokott közismereti órákon túl – miként azt az iskola névadója, Kodály is vallotta – a művészetek és a zenei nevelés elengedhetetlenek. Ehhez pedig az iskola a lehetőségekhez képest mindent megad a gyerekek számára. Friedrich Attila igazgató szerint tömören így lehetne összefoglalni, mi az, amit a Kodály nyújtani tud. „A zene-, illetve a hangszeres tanulás a gyerek egészséges felnőtté válását segíti, az értelmi mellett az érzelmi intelligenciát is fejleszti. A művészeti tevékenység a kreativitást is serkenti, a kóruséneklés pedig hozzájárul ahhoz, hogy motivált csapatjátékosokká váljunk. Úgy hiszem, hogy ezekkel az értékekkel a jövő iskoláját építjük” – mondja az igazgató (képünkön).

Az iskola gimnázium is egyben, így aki elsősként bekerül, egészen az érettségiig oda tud járni. Évfolyamonként egy osztály indul, alsóban – hogy egy-egy gyerekre nagyobb figyelem jusson – a létszám nem több 24 főnél. Ötödiktől néhány csatlakozó diákkal bővülnek az osztályok, illetve a középiskola előtt is van felvételi. Az elsősöknél egy zenei alkalmassági meghallgatáson azt nézik, hogy fogékonyak-e arra, hogy élvezzék azt a zenei képzést, ami az iskolában vár rájuk. Ezeket a játékos keretek között zajló foglalkozásokat Sapszon Ferenc karnagy, zeneszerző, az iskola alapítója és jelenlegi művészeti vezetője koordinálja. Később a felvételiknél azt nézik, hogy a közismereti tárgyakon túl az adott gyerek hogyan áll például szolfézsból.

A hangszeres tanulás másodikban indul, a repertoár nagyon széles, a hárfától a zongorán át a réz- és a fafúvósokig. A csoportos hangképzés harmadiktól kezdődik, a Gaudete kórusban fiúk és lányok negyedik végéig együtt vannak. Ezt követően különválnak: az Exsultate vegyeskarba kerülnek a fiúk 11-től egészen 18 éves korukig. A lányok nyolcadikig a Laudate, majd középiskolában a Jubilate karokban énekelnek. Ötödiktől kezdődően van egyéni hangképzés is, ahol heti egyszer 30 percben egy tanár egy gyerekkel foglalkozik.

Az iskola kórusai és diákjai rendszeresen utaznak, bejárták Európát, és a hazai versenyeken is ott vannak. A 2024 október elején a portugáliai Fundão városában megrendezett 5. Beira Interior Nemzetközi Kórusfesztiválon a Jubilate leánykar mindkét – a szakrális és a leánykari kategóriában – nyert, és elhozta a verseny nagydíját is. Tavaly novemberben a Laudate Sapszon Borbála vezényletével szép sikert ért el a Kodály Zoltán X. Kórusversenyen, ahol – ugyan a nagydíjat nem sikerült elhozniuk, de – ők kapták a legtöbb pontot. Az utazásokat alapítványi hozzájárulásokból és pályázatokból oldják meg, hogy a résztvevőknek lehetőleg ne kelljen ezekért a versenyekért fizetniük. Az iskola kórusai rendszeresen, havi egyszer énekelnek a budavári Nagyboldogasszony-templomban, illetve minden évben fellépnek a salzburgi dómban is.

Az órák 40 percesek. A nyelvtanulás negyedik osztálytól indul: angol, német és francia nyelv elérhető, illetve az egyházi kórusművek szövegértését segítendő hetedikben és nyolcadikban heti 1-1 latin órát is beiktatnak a tanrendbe. Az órabeosztásokat úgy állítják össze, hogy a csoportos és egyéni zenei és énekes képzések többségét is lehetőleg délelőtt tartsák meg. Délután van tanulószoba, így aki egy délutáni foglalkozásra vár, az addig az aznapi házi feladatait is meg tudja csinálni. Az egészséges személyiség kialakulásában nagyon fontos szerepe van a feszültségoldásnak, és a különféle jó és rossz élmények feldolgozásának. Ehhez nyújt segítséget a Kokas pedagógia: a gyermekek a „zenébe belebújva” azzá változhatnak, amivé szeretnének, és eljátszhatják, lerajzolhatják azokat a dolgokat, amik éppen a leginkább foglalkoztatják őket.

A zene mellett számos szakkör is várja a diákokat, így aki szeretne, járhat kézműves műhelybe vagy épp varrószakkörre. A Toldy utcai épület és a környék adottságai miatt a sportlehetőség az picit szűkös, az iskolában fedett tornaszoba van, ugyanakkor a sportudvart tavaly felújította a fenntartó, a Budapesti Katolikus Intézményfenntartó Központ. Az iskola a közismereti oktatást is komolyan veszi, amit az is bizonyít, hogy a Kodály a HVG top 100 gimnáziumot tartalmazó listáján legutóbb a 85. helyen szerepelt.

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola

Az intézményt a nyugat-európai katedrálisi kórusiskolák mintájára, a magyar kodályi hagyományok folytatójaként a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Prima Primissima-, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, Sapszon Ferenc (képünkön) alapította 1988-ban. Az intézmény többször költözött, jelenlegi, Toldy Ferenc utca 28-30. szám alatti épületükbe 2000 nyarán költöztek be. A kórusiskolában zajló munkát 1996-ban Budapestért Díjjal, 2004-ben Csokonai Vitéz Mihály Díjjal, 2006-ban Magyar Örökség Díjjal, 2019. november 3-án Mindszenty Emlékéremmel ismerték el. Az intézményt a Nagycsaládosok Országos Egyesülete 2013-ban NOE-díjjal tüntette ki. A kórusiskola 2014. december elseje óta Tehetségpont, 2018-ban pedig elnyerte a Magyar Alapfokú Művészetpedagógiai Értéktár címet. Testvériskolájuk a regensburgi Domspatzen, amellyel a zenei együttműködés mellett közös természettudományos workshopjaink is vannak.

Híres diákok:

• Geiger György zeneiskolai igazgató
• Kovács Ágnes énekművész
• Sapszon Bálint zeneszerző
• Sapszon Orsolya énekes
• Szemere Zita énekművész
• Szécsi Máté énekművész
• Vámosi Katalin énekművész
• Zajkás Boldizsár énekművész

(Fotók: Tóth Tibor)